Jaksity György: A pénz romlott természete
Húsz évvel ezelőtt jelent meg Jaksity György "A pénz természete" című könyve, amelyet egy évvel később egy könnyített és javított változat követett "A pénz könnyelmű természete" címmel, amely már az évezred fordulójának és az azt követő évek tapasztalatait is tartalmazta, de a 2008-09-es nagy pénzügyi válság előzményeit már nem.
Ez a cikk az on the other hand, a Portfolio véleményrovatában jelent meg, ahol a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a szerkesztőség álláspontjával. A megjelent cikkek a Portfolio.hu oldalon olvashatók.
Az elmúlt két évtized legfontosabb változását a pénz és a pénzügyi rendszer, valamint a gazdasági szereplők abba vetett hitének gyorsuló ütemű romlásaként jellemezhetnénk. A 2008-as válság óta a jegybanki "pénznyomtatás", a nulla vagy negatív kamatok, és a mennyiségi lazítás ellenére sem jött lényegi infláció, inkább a defláció elkerülésére törekedtek a jegybankok.
A 2010-es években a privát szektor eladósodottsága csökkent, az államadósság nőtt, majd ez a folyamat megfordult. A világjárvány gazdasági összeomlást okozott, ami további jegybanki lazítást és költségvetési deficitek növekedését eredményezte. Az amerikai szövetségi költségvetés és államadósság fenntarthatatlan pályára került, ami a globális gazdasági egyensúly és növekedés szempontjából felmérhetetlen következményekkel fog járni.
Az amerikai inflációs ütem csökkenése megtorpant, a piaci szereplők és a FOMC tagok kamatvágást áraztak be 2024 tavaszáig, miközben a Fed még négyszer emelt kamatot. Az árindexek messze vannak a 2 százalékos célkitűzéstől, a szupermag infláció gyorsul, és az árak 11 százalékkal magasabbak a kétszázalékos trend felett.
A fenntarthatatlan államadósság-pálya miatt a Fed lazább monetáris politikát folytat, a kamatkiadások az amerikai GDP 6 százalékát tehetik ki a század közepére. A pénzügyi elnyomás, amikor hosszú időn keresztül negatív reálkamatot kényszerítenek a gazdaságra, a megtakarítók számára rossz hír, mivel a reáleszközök felé kényszerülnek elmozdulni.
Az amerikai dollár vásárlóereje 96 százalékkal csökkent 1933 és 2023 között, ami a jegybanki inflációs célkövetés rendszerét kérdőjelezi meg. A jegybankok ritkán érik el inflációs céljukat, és a jelenlegi inflációs trendek azt mutatják, hogy a kamatcsökkentés elhamarkodott lenne.
Paul Volcker, a Fed volt elnöke szerint az "olcsó pénz" politikája az infláció és a defláció elkerülése érdekében az ellenkezőjét eredményezheti. A következő nagy deflációs válság nem feltétlenül kell, hogy száz évet várat magára.