Átok ül a Kolosy téri piacon, évek óta zárva tart

A Bel-Buda és Óbuda között megbújó Újlak központját mindig élénk kereskedelem jellemezte. A mai Kolosy téren a török időktől működött piac. A rendszerváltásig rendezetlen, de népszerű bódésor átköltözése és megújulása óta mégis átok ül rajta, évek óta zárva tart és a funkcióját keresi.

„A Kolosy téri üzlet egyike a kerület legszebb és legízlésesebben berendezett boltjainak. A fényben úszó üzletben jól láthatóan helyezték el a gazdag áruválasztékot. A barátságos hangulatú üzletben derűs arcú fiatalok fogadják a vevőket. Ha egy percre odafigyelünk, hallhatjuk, hogy jól ismerik vevőiknek igényeit, mert tudják, hogy mit ajánlhatnak nekik” – így mutatta be a Mérleg – a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szabad Szakszervezetének lapja 1963-ban a Kolosy tér kiemelkedő kereskedelmi életét.

A kisvárosias, falusias hangulatú Újlak központjában mindig is élénk kereskedelmi élet zajlott, ami leginkább a több évszázada itt működő piac köré szerveződött.

Már a törökök is piacoztak

A Buda, Óbuda és a Duna közé beékelődött, kisebb hegyekkel – Remetehegy, Mátyáshegy, Szemlőhegy, Zöldmál városrészek – körbezárt térség a középkorban feltételezhetően Szentjakab vagy Szentjakabfalva névvel létezett, s noha a település történetéről kevés forrás áll rendelkezésre, központját a mai Újlaki templom környékére helyezik.

A török hódoltság után a terület egy időre elnéptelenedettet, majd a községet bajor és württembergi telepesek alapították újra. A forrásokban németül Neustiftként – azaz Újlakként –, latinul Neobudaként említik a települést. A terület az 1873-as városegyesítésig Buda szélső kerületét képezte, határát az akkoriban Határ útnak nevezett mai Nagyszombat utca alkotta. A térség két fő útvonala az Alterner Str. (ma Lajos utca) és a Wiener Str. (azaz a Bécsi út) volt.

Az említett piacélet kezdete már a török korra visszavezethető. Hatalmas piactér alakult ki a mostani Kolosy tér és a Nagyszombat utca közötti térségben, amely a hódoltság végeztével is megtartotta funkcióját, és az újonnan alapított faluban felsővásártérként működött.

Leégett raktár

A mai Kolosy tér piaci jellegét sokáig megőrizte, erre utaltak korabeli elnevezései is: a 18. században Marckh Platz (Piac tér), 1822-től Heu Platz (Széna tér), 1896-tól Lujza tér – a Lajos utcai oldalon 1867-ben megépült gőzmalom elnevezése után.

Filmmúzeum, kabaré, irodalmi kávéház

A terv akkor nem valósult meg, a piac még egy bő fél évszázadon keresztül a helyén maradt, s bár a megjelenését egyre inkább szedett-vedett bódék jellemezték, komoly közkedveltségnek örvendett.

Piacból buszvégállomás

A piacot végül bezárták, és az 1990-es évek elejére lebontották azzal a céllal, hogy a téren álló korábbi Güttler kávéház épületét átalakítva egy új, fedett, kisebb vásárcsarnokot létesítsenek.

A Bécsi Corner és társai

Az épület felújítása Szegner László és Matus Péterné (UVATERV) tervei alapján készült és 1992 decemberében fejeződött be: három szinten 2800 négyzetméternyi hasznos területet alakítottak ki, ami alá mélygarázs került.

Veszteség, elmaradt vásárlók

2011-ben hirdette meg az óbudai önkormányzat a részben európai uniós forrásokból megvalósuló Promenád tervét a Kolosy tér és környékének megújítására, gyalogoszónák kialakítására.

A 2012-ben megújult piac azonban mégsem váltotta be az elvárt reményeket, a kereskedők, árusok kikoptak, a standok és az üzlethelyiségek részben üresen maradtak.

Az uniós támogatás fejében az önkormányzat vállalta, hogy megbízásukból az Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft. legalább öt évig üzemelteti a kereskedelmi területet.

A piac azonban folyamatos veszteséget jelentett az önkormányzatnak, ezért már 2016-ban elhangzott, hogy új üzemeltetőt és megváltozott funkciót keressenek a csendesen kiüresedő épületnek.

A piac belső része évek óta teljesen zárva van, az utca felől is csak egy Starbucks kávézó és néhány kisebb vendéglátóhely jelképezi az élet minimális nyomait.

A szerző az Építészfórum munkatársa.

: Források: Élet és Irodalom, 1994. július-december (38. évfolyam, 50. szám); Friss Ujság, 1936. május (41. évfolyam, 111. szám); Mérleg, 1963 (7. évfolyam, 1-12. szám)1963-08-01 / 8. szám; Népszabadság, 2013. október (71. évfolyam, 240. szám); Városépítés, 1987 (23. évfolyam, 6. szám).