Trump tanácsadói ellen vádat emeltek választási csalás kísérlete miatt Arizonában, a volt elnök mentelmi jogáról tárgyal a Legfelsőbb Bíróság
Arizonában vádat emeltek Donald Trump volt amerikai elnök legfontosabb tanácsadói ellen, akik a 2020-as elnökválasztás eredményének megváltoztatására tettek kísérletet. A vádlottak között megtalálható Rudy Giuliani, aki New York korábbi polgármestere, valamint Mark Meadows, a Fehér Ház egykori kampányfőnöke. Trump maga nem szerepel a vádlottak között, csupán közreműködőként említik a vádiratban.
A vádak szerint, noha 2020. november 13-án egy bírósági tárgyaláson Trump és csapata elismerte, hogy elvesztették a választást Arizonában, a következő napon Trump arra utasította Giulianit, hogy folytassa a választási eredmény megváltoztatására irányuló küzdelmet. Ezt követően Giuliani és társai hamis állításokkal keresték meg Rusty Bowers arizonai állami képviselőház elnökét, és arra kérték, hogy hívjon össze egy ülést, amelyen új elektorokat iktatnának be, azonban Bowers ezt a kérést elutasította bizonyítékok hiányában.
Giuliani később személyesen is találkozott Bowers-szel, és amikor a házelnök bizonyítékokat kért tőle, az ügyvéd csak annyit válaszolt, hogy "Bizonyítékunk nincs, de van sok elméletünk." Bowers 2020. december 4-én kiadott közleményében leszögezte, hogy nem vesz részt olyan javaslatokban, amelyek a törvények megszegésére buzdítanak, és 2021. január 4-én ismételten visszautasította a választási csalásra vonatkozó állításokat.
Az ügyészség szerint Trump és tanácsadói hasonló módszereket alkalmaztak más államokban is, ahol úgynevezett "álelektorokat" gyűjtöttek össze, akik Trump javára szavaztak volna, ha ő nyeri a választást. Ezeket az embereket arra bírták, hogy hamis igazolásokat állítsanak ki magukról, mint törvényes elektorokról, és ezt közöljék Mike Pence alelnökkel és a Kongresszussal is.
A vádak között szerepel Boris Epshteyn neve is, aki Trump jogi tanácsadója, és ez a vádemelés összetettséget adhat egy másik, manhattani bíróságon folyó büntetőügyhöz. Ebben az ügyben Trumpot azzal vádolják, hogy eltitkolta Michael Cohen 130 000 dolláros kifizetését Stormy Daniels pornósztárnak, amelyet azért adott át, hogy ne beszéljen egy korábbi afférjukról a 2016-os választások előtt. A vád szerint Trump a kampányköltségek közé sorolta ezt a kifizetést.
Jack Smith különleges ügyész tavaly azzal vádolta meg Donald Trump volt elnököt, hogy megpróbálta megdönteni a 2020-as választás eredményét. Az exelnök a vád szerint e célból nyomást gyakorolt a választási tisztviselőkre, hazugságokat terjesztett választási csalásról, és megpróbálta kihasználni a Capitolium ostromát, hogy hatalmon maradjon és késleltesse a demokrata ellenfele, Joe Biden győzelmének hitelesítését.
Trump ellen négy vádpontban indítottak eljárást, többek között az Egyesült Államok megtévesztésére irányuló és az állampolgárok jogai elleni összeesküvés miatt, illetve tisztségviselő akadályoztatása okán, amelyekért egyenként több év börtön is kiszabható.
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság előtt ma fogják előadni szóbeli érveiket arról, hogy Trump az elnöksége idején végrehajtott cselekedeteire nézve rendelkezik-e mentelmi joggal. Ha a bíróság úgy határoz, hogy Trump büntetőperbe fogható, akkor folytatódhat az eljárás. Az eredetileg március elejére kiírt tárgyalást elhalasztották, miután a volt elnök ügyvédei a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak, azt indítványozva, hogy a legfőbb bírói testület függessze fel azt a korábbi döntést, mely szerint Trump mindennapi állampolgárként cselekedett a kérdéses időszakban, ezért nincs mentessége a büntetőeljárás alól.
Ha viszont a bíróság szerint Trumpot mentelmi jog védi, akkor a republikánusok zászlóvivője ellen indított további büntetőeljárásokat szintén ejthetik. Az ítélet júniusra várható leghamarabb, így a volt elnök pere legkorábban nyár végén, az elnökválasztási kampányszezon kellős közepén kezdődhet majd csak újra. A bírói grémium döntését Trump fellebbezésének befogadásáról több kritika is érte, mivel egyesek szerint ezzel csak elodázzák Trump felelősségre vonását. Trump azzal érvel, hogy a 2020-as választás után még januárig hivatalban volt, a választási eredmény meghazudtolására irányuló tetteit ezért elnöki jogkörben hajtotta végre, és alkotmányjogi védelmet élvez a büntetőjogi felelősség alól.
