Kínai rendőrök Magyarországon: Együttműködés vagy befolyás?

Ellentmondásos vélemények övezik a magyar–kínai megállapodást, amely lehetővé tenné, hogy kínai rendőrök magyar kollégáikkal együtt járőrözzenek Magyarországon. Egyes szakértők szerint a gyakorlatnak lehet gyakorlati haszna, míg mások szerint ez a kínai befolyás növelésének eszköze lehet.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kínai rendőrök tolmácsként segíthetnék a magyar rendőrök munkáját, míg Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője szerint ez az EU ügyeibe való külföldi beavatkozás eszköze lehet. A Belügyminisztérium és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerint az együttműködés átlátható, és még csak elvi megállapodás szintjén tart. Orbán Viktor kormányfő februárban fogadta a kínai közbiztonsági minisztert, ami előzményként szolgálhatott a megállapodáshoz.

Az Európai Unió aggodalmai

Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki a kínai rendőri terjeszkedéssel szemben, különösen a burkoltan megjelent kínai rendőrőrsök miatt. Az Európai Parlamentben Margarítisz Szkínász biztos is beszélt a kínai rendőrőrsökről érkező hírekről. Cseh Katalin említette meg a magyarországi járőrözés lehetőségét, míg az Identitás és Demokrácia képviselői, köztük Anna Bonfrisco és Reinhard Bütikofer, szankciókat és a rendőri együttműködésen való lazítást sürgettek. A Tanács soros belga elnökségét képviselő Mathieu Michel a hibrid fenyegetések elleni fellépés fontosságát hangsúlyozta.

A magyar rendőrség jogai

Az ORFK szerint a megállapodás nem sérti Magyarország szuverenitását, mivel a kínai rendőrök nem viselhetnek fegyvert, és nem intézkedhetnek önállóan. A kínai rendőrök jelenléte a turizmus erősödése miatt lehet indokolt, és a magyar rendőrség jogai nem csorbulnak a nemzetközi együttműködések következtében. A magyar hatóságok ügyfelei minden körülmények között a magyar jogszabályok alapján járnak el.

Számos nemzetközi példa van hasonló együttműködésre, például a Sziget Fesztiválon vagy a Forma-1 Magyar Nagydíjon is részt vettek külföldi rendőrök. Magyar rendőrök is járőröznek külföldön, például Horvátországban a nyári szezonban. Az ORFK szerint a Kínával kötött megállapodás is hasonló együttműködést tesz lehetővé.

Szerbia és Kína együttműködése

Szerbiában már megvalósult a kínai rendőrök jelenléte, ahol kínai turistákra fókuszálva járőröztek. A szerb belügyminisztérium a kapcsolat megerősítését emelte ki. Szerbiában a Huawei által telepített arcfelismerő képességgel bíró térfigyelő kamerák és a Dahua megfigyelőrendszerei is részét képezik a kínai-szerb együttműködésnek, amelyeket az Egyesült Államok szankciós listájára is felvettek.

Olaszország és a kínai rendőrőrsök

Olaszországban 2015-ben kötöttek megállapodást a kínai rendőrökkel, de a világjárvány és a nem hivatalos kínai rendőrőrsök megjelenése miatt az olasz kormány nem kívánja folytatni a gyakorlatot. A Safeguard Defenders jogvédő csoport szerint a kínai rendőrőrsök valójában a kínai állam által irányított, a kínai közösségeket felügyelő és hazakényszerítő szervek lehetnek.

A budapesti helyzet

Budapesten is voltak nem hivatalos kínai rendőrőrsnek látszó helyek, amelyek a Csingtien Megyei Közbiztonsági Hivatal és a Fucsien tartományi rendőrség által vezetett szolgáltató központok voltak. Ezek a központok állítólag adminisztratív ügyeket intéztek a helyi kínai közösség számára. A magyar Belügyminisztérium szerint az országban nem működnek kínai rendőrőrsök.