Új törvény az egészségkárosodásért járó kártérítésről, a magyar gazdaság kihívásai és az SF6 gáz betiltása
Az Európai Parlament elfogadott egy új törvényt, amely a légszennyezettség visszaszorítását célozza, és lehetővé teszi kártérítés igénylését azok számára, akiknek egészsége emiatt szenved kárt – a törvény 2030-tól lép érvénybe.
Az Európai Parlament szerdai döntése értelmében a légszennyezés okozta egészségkárosodásért kártérítést kaphatnak az érintettek, de csak a törvény 2030-as hatálybalépése után. A légszennyezés Európában, így Budapesten is komoly problémát jelent, évente körülbelül 300 ezer ember korai halálát okozva.
A Reuters információi szerint az új szabályozás a WHO tavalyi szigorításai nyomán jött létre, amelyek célja a halálesetek számának csökkentése volt. Virginijus Sinkevicius, az Európai Unió környezetvédelmi biztosa szerint a következő évtizedben akár 70 százalékkal is csökkenhet az említett szám, ha az uniós szabályokat szigorúan betartják.
A törvény részletei között szerepel, hogy 2030-tól kezdődően szigorúbb határértékeket és célértékeket állapítanak meg több, az emberi egészséget veszélyeztető szennyező anyagra. Az új szabályok célja továbbá, hogy egységesítsék és nyilvánossá tegyék az EU levegőminőségi mutatóit.
Az új rendelkezések értelmében az uniós állampolgárok jogi lépéseket tehetnek, és kártérítést igényelhetnek, ha bebizonyosodik, hogy egészségük a légszennyezés miatt sérült. Az Európai Parlamentben a törvényt 381 igen, 225 nem szavazat és 17 tartózkodás mellett fogadták el. A törvény végleges hatálybalépéséhez az Európai Tanács jóváhagyása szükséges, de mivel a Tanács és a Parlament képviselői már korábban politikai megállapodást kötöttek, a törvény elfogadása valószínűnek tűnik.
Az Európai Unió egy másik fontos lépést tett a környezetvédelem terén az SF6, egy rendkívül veszélyes üvegházhatású gáz betiltásával, amely több ezer évig megmarad a légkörben, és egyetlen kilogrammja olyan káros hatású, mint 25 200 kilogramm szén-dioxid. Az EU Tanácsa bejelentette, hogy zöld utat ad az F-gázok, köztük az SF6 fokozatos kivezetését célzó új szabályozásnak, amely 2026-tól tiltja majd az új SF6-ra épülő középfeszültségű kapcsolóberendezések használatát a 24 kV-os és az ez alatti kategóriákban. A villamosenergia-iparnak két év áll rendelkezésére, hogy felkészüljön a vonatkozó jogszabály végrehajtására.
Az Európai Unió legnagyobb bővítésének évfordulóján, amelyre a strasbourgi ünnepségen emlékeztek, Medgyessy Péter volt kormányfő is részt vett. Beszédében kiemelte, hogy az EU-tagság jelentősen hozzájárult Magyarország gazdasági erősödéséhez és a külföldi befektetők vonzásához. Medgyessy szerint az euró bevezetése még erősebbé tenné az országot, mivel ez fegyelmezné a gazdaságpolitikát és kontrollt jelentene. A volt pénzügyminiszter úgy vélte, hogy az uniós támogatások jelentős részéhez való hozzájutás hiánya nagy hiba, és hogy a magyar gazdaság gyengeségeit strukturális problémák, gazdaságpolitikai és nemzeti banki hibák, valamint versenyképességi hiányosságok okozzák, amelyeket csak enyhíteni tudnának az uniós pénzügyi források.
A magyar gazdaság helyzetét illetően az idei évben a hitelminősítői felülvizsgálatok is fontos szerepet játszanak. Az S&P április 26-án nem hozott leminősítést, de a Moody’s és a Fitch döntései lefelé mutató kockázatokat rejthetnek magukban. A Fitch Ratings 2023 januárjában stabilról negatívra rontotta az ország adósbesorolási kilátását, megtartva a minősítést a ’BBB’ szinten, és figyelmeztetett, hogy a magyar költségvetési elcsúszás növeli az adósságcsökkentéssel kapcsolatos bizonytalanságot. A Moody’s tavaly szeptemberben változatlanul hagyta Magyarország ’Baa2’ besorolását és stabil kilátást, de a költségvetési hiány és az uniós forrásokhoz való hozzáférés kérdéseiben felmerülő kockázatok miatt a kilátás rontása is szóba jöhet.
A hitelminősítői döntések eredményeként a magyar eszközökben eladási hullámot hozhatnak, és a forint árfolyama is komolyan megérezheti a kockázati prémium növekedést. Az államadósság-ráta emelkedése és a költségvetési politika lazítása további negatív minősítési lépéseket vonhat maga után. A kormányzat próbálja nyugtatni a döntéshozókat a költségvetési helyzet kapcsán, de a hitelminősítői döntések közeledtével a kockázatkerülés erősödhet.
A Bloomberg publicistája, Marc Champion szerint a liberálisoknak lenne mit tanulniuk Orbán Viktortól, aki nem kilépni akar az Európai Unióból, hanem "elfoglalni" azt, és a hasonlóan gondolkodó populisták forradalmát szítani az egész blokkban. Champion szerint a kormányfő barátai és szövetségesei teljesen átvették az irányítást a gazdaság, a sajtó és a reklámpiac fölött, és ebben ironikus módon az EU-s források is sokat segítettek nekik. A szerző azt is hozzátette, hogy a brüsszeli vezetés az uniós források közül 20 milliárd eurót azért cserébe tart vissza Brüsszel, mert a csalás és a korrupció megelőzését célzó intézkedéseket követelnek a kormányzattól, de ezt az ügyet összeköti a melegellenesnek nevezett pedofiltörvénnyel és a menedékkérőket érintő jogsértésekkel is, amit Orbán Viktor ki is használ. Champion szerint a liberálisoknak egységes ellenzéket kellene építeniük, és a harcot a jogállamiság és a demokratikus intézmények köré kellene összpontosítaniuk, mivel ha összekeveredik a kultúrharccal, azzal a populisták kezére játszanak.
