Külföldön dolgozó magyarok hazatérésének ára
A külföldön dolgozó magyarok száma 2023-ra elérte a 770 ezret, és egy friss elemzés szerint néhány millió forintos egyszeri juttatás, valamint a 13. havi fizetés lehetne a kulcs a hazatelepülésükhöz.
1990 óta jelentősen, 75 százalékkal nőtt az életvitelszerűen külföldön élő magyarok száma, és az Egyensúly Intézet szerint egy 4 millió forintos egyszeri juttatás vagy 13. havi fizetés motiválhatná őket a hazatérésre. A 20–64 éves korosztályban a kivándorlók aránya 2010 és 2020 között több mint háromszorosára nőtt, 2020-ban 4,4 százalékot, azaz 260 ezer főt ért el, míg a járvány előtti 2017-ben már 5,6 százalékot, vagyis 339 ezer munkaképes korú kivándorlót jelentett. Az Európában munkát vállaló magyarok aránya a hazai foglalkoztatottak 7 százalékát teszi ki.
A legtöbben Németországba, az Egyesült Királyságba és Ausztriába távoznak, ahol összesen körülbelül 281 ezer magyar él és dolgozik. Németország a legnépszerűbb célország, ahol 2020-ban a magyarok száma meghaladta a 220 ezret, míg az Egyesült Királyságban és Ausztriában körülbelül 80-80 ezres magyar közösségek találhatók.
A külföldön dolgozó magyarok által hazautalt összegek jelentős devizaforrást jelentenek Magyarország számára, és hozzájárulnak a forint árfolyamának stabilizálásához. A hazautalások összege 2018-ra megközelítette az 5 milliárd dollárt, de a koronavírus-járvány hatására 2021-ben csökkenés következett be, és a külföldön dolgozó magyarok 3,5 milliárd dollárt utaltak haza.
A kivándorlók között végzett kutatás szerint a magasabb fizetés, a bizonytalan jövő, a politikai helyzet, a mentalitás és az anyagi problémák miatt döntenek a külföldi munkavállalás mellett. A hazaköltözés ellen az alacsony fizetés, a gazdasági bizonytalanság és a külföldi élettel való elégedettség szól, míg a hazaköltözés mellett a szociális kapcsolatok hiánya és a honvágy.
Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint 2028-ra a külföldön élő magyarok száma 770 ezerről 750 ezerre csökkenhet, és a hazautalások összege a GDP 2,2 százalékáról 1,4 százalékra mérséklődhet. A különböző hazatérési forgatókönyvek megvalósulása esetén akár 300–1500 milliárd forinttal növekedhetne a magyar GDP nominális értéke.
Az uniós csatlakozás óta a kivándorlás volumene először lassabban, majd 2010 óta gyorsuló ütemben nőtt. 2004-ben 421 ezer, míg 2015-ben már több mint 600 ezer magyar vállalt külföldön munkát. Az uniós bővítés átmeneti korlátozásai, amelyeket az EU fogadó országai csak fokozatosan oldottak fel, szintén hozzájárultak a kivándorlás növekedéséhez.
A külföldön dolgozó magyarok hazacsábítására kevés érdemi szakpolitikai beavatkozás történt. A "Gyere haza, fiatal!" programot 2015-ben indították és egy évvel később le is állították, csupán 105-en tértek haza általa. Az EU-ban is ritkák a sikeres hazatérési szakpolitikai csomagok. Az Egyensúly Intézet szerint a hazatérési támogatások, magasabb bérek és adókedvezmények segíthetnének a hazacsábításban.
Az intézet javaslatai között szerepel, hogy a külföldön élő, hiányszakmákban dolgozó munkavállalókat egyszeri hazatérési támogatással vagy bérkiegészítéssel ösztönözzék a hazai munkavállalásra. A válaszadók 43 százaléka egy 4 millió forintos egyszeri hazatérési támogatást, 35 százalék a 13. havi fizetést, 32 százalék a külföldi jövedelem felét elérő jövedelmet, 24 százalék pedig egy 2 millió forintos egyszeri támogatást jelölt meg a legmotiválóbb elemként a hazatérés szempontjából.
Az intézet szerint a reintegráció is fontos, és a hazatérőknek támogatást kell nyújtani a foglalkoztatáshoz, lakhatáshoz, oktatáshoz és a visszatéréshez való alkalmazkodáshoz. Javasolják, hogy a magyar állam vonja be a hazatérési programjaiba a nagyobb célországok magyar közösségeinek szervezeteit is.
