„Fontos néha felülvizsgálni a nemzeti hőseinket, sőt, megtanulni nevetni rajtuk”

„Ha nincs Izland, az ember nem tette volna a lábát a Holdra, és Tolkien soha nem írta volna meg a Gyűrűk Urát. Ez a kis nép újra meg újra történelmi események frontvonalában találta magát, és formálta az általunk ismert világot” – olvasható A megkerülhetetlen Izland című könyv fülszövegén. De vajon tényleg ilyen fontos szerepe volt-e Izlandnak a világtörténelemben?

Nagyon ambiciózus állítás A megkerülhetetlen Izland alaptétele, miszerint ez a kis ország a történelem számos pontján befolyásolta az események lefolyását, és ezzel megváltoztatta a világot. A legtöbb izlandi valószínűleg nem is ismeri ezeket a történeteket, és nem is hangsúlyozzák saját fontosságukat. Az izlandi történelem szórakoztató-ismeretterjesztő formában való megírása eddig nem volt jellemző, a non-fiction kötetek többsége vagy képeskönyv, vagy elfekről szól. Az izlandiak tisztában vannak azzal, hogy az állam bőkezűen támogatja a szépirodalmat, de a non-fiction műveket kevésbé. A történelmi könyvek általában az akadémikusok munkái, akik nem a nagyközönségnek írnak, és a non-fiction műfaj nehézkesen fordítható le más nyelvekre. Az izlandi könyviparban ezért van egyfajta senkiföldje, ahol a kreatív non-fiction művek nehezen találnak helyet. Az izlandi történelem nemzetközi érdeklődés hiányában a világtörténelemmel való összekapcsolásával vált érdekessé a külföldi olvasók számára. A könyv eddig főként Európa kisebb országaiban jelent meg, ahol a távolság éppen megfelelő ahhoz, hogy érdekes legyen Izland története.

Az egész egy újságírói projekttel indult. Egy időben az Associated Pressnek dolgozva izlandi eseményekről tudósítottam. A gyászjelentések között feltűnő alakok inspiráltak, akik valamilyen módon hatást gyakoroltak a történelemre. A könyv írásakor először a témákat határoztam meg, majd karaktereket kerestem, akikkel izgalmas történeteket lehet elmesélni. Nem akartam, hogy a könyv túl politikai vagy tudományos legyen, inkább a vulkánokról, a társadalomról és a nemzetközi politikáról szóló fejezeteket terveztem. A kutatás során találtam rá a karakterekre, akik végül a középpontba kerültek, mint például az izlandi ENSZ-képviselő, aki véletlenül a palesztin kérdéssel foglalkozó bizottság referense lett.

A történelemkönyvekre kevéssé jellemző módon a szerencse és a balszerencse is nagy szerepet kap a könyvben. Az izlandiak magabiztossága és a véletlenek összjátéka gyakran viszi előre a történelmet. Az izlandiak hajlamosak komolyan venni saját magukat, és ha a véletlen kihívások elé állítja őket, becsületesen megpróbálnak megbirkózni velük. Ha sikerül, talán megváltoztatják a történelmet, ha nem, legalább megpróbálták.

A könyvben feltűnő történelmi figurák nem a tipikus dicső múltbéli hősök. Fontos, hogy egy nemzetnek legyenek hősei, de fontos az is, hogy néha felülvizsgáljuk őket. Az izlandiak ma már képesek humorral és öniróniával beszélni a nemzeti hőseikről, nevetni rajtuk, ami hatalmas lépés az ország számára.

Izland a 2008-as bankválság után igen progresszív irányba mozdult el. A gazdaság virágzása és az izlandiak elnéző hozzáállása a kockázatokhoz és kudarcokhoz hozzájárult ehhez. Az ország geopolitikai jelentőség nélkül hamar rájött, hogy más úton tud kitűnni, és az elmúlt évtizedekben progresszív vezetőket választott, amivel elismerést és befolyást nyert a világon.

Az Albingi, a világ egyik legrégebbi országgyűlése, 930 óta ülésezik. Az Albingi hagyatéka ma is jelen van az izlandi politikában, ahol koalíciós kormányzás a jellemző, és a politika a kompromisszumokról szól.

Az izlandi nemzeti identitás sokrétű: büszke és önmagának nagy jelentőséget tulajdonító nép, ugyanakkor magának való és kissé komor nemzet. Az izlandiak költekező hajlamát a telepes mentalitás és a "nincs holnap" gondolat magyarázza.

Az irodalom mindig is fontos szerepet töltött be Izlandon. Az izlandiak hamar felismerték az irodalom fontosságát, és máig az egyik legnagyobb büszkeségüknek tartják. Az állam jelentős támogatást biztosít a kortárs íróknak.

A könyvipar változása és a nyelv megőrzésének kérdése is fontos téma Izlandon. A z betű eltávolítása az ábécéből komoly politikai vita tárgya volt, ami az izlandi nyelv és az önálló nemzetiség kérdését is érintette.