A madarak énekelnek és udvarolnak álmukban
A madarak alvás közben is aktívak lehetnek, énekelhetnek, sőt udvarolhatnak is a REM-fázisokban, amelyek rövidebbek, mint az emlősöknél, de hasonló intenzív agyi aktivitást mutatnak.
Az állatvilágban az alvás egy univerzális élmény, és bár vannak olyan állatok, mint a delfin vagy a havasi sarlósfecske, amelyek csak egyik agyféltekéjükkel alszanak, a madarak még álmukban is énekelhetnek. Az emberi alvásban a REM és a nem REM fázisokat különböztetjük meg, ahol a REM alatt erős agyi aktivitás figyelhető meg, ami érzelmes álmokat eredményezhet.
Madár-szundi
Onur Güntürkün professzor vezetésével a Bochumi Ruhr Egyetem Biopszichológiai Tanszékén végzett kutatások során a madarak és emlősök közös evolúciós őse 315 millió évvel ezelőtt élt, és alvási szokásaik hasonlóak lehetnek. A kutatócsoport infravörös videokamerákat és funkcionális mágneses rezonancia képalkotást (fMRI) használt fel 15 galamb alvási szokásainak vizsgálatára. A REM és nem REM fázisok megkülönböztetése mellett erős aktivitást figyeltek meg a vizuális feldolgozásért felelős agyi régiókban, az amygdalában és a szárnyak mozgásában is.
Valószínűleg álmodnak ebben a szakaszban, és talán épp a repülésről, vagy udvarolnak, erre utal a gyors pupilla összehúzódás. Az amygdala intenzív működése miatt érzelmi tartalmak jelenhetnek meg az álmokban, mint például madárnász, területvédelem, agresszió. A REM-szakasz során több vér áramlik az agyba, ami az aktivitást idézi elő, és valószínűleg a salakanyagok is ekkor távoznak.
Dalolászhat alvás közben
A madarak agyának azon területein, amelyek a dalok létrehozásáért felelősek, alvás közben is kimutatható idegi aktivitás. A királygébics–alkatú madarak hangizmok működését vizsgálva kiderült, hogy alvás közben is aktívak ezek az izmok. Gabriel Mindlin fizikaprofesszor és munkatársai 2018-ban felfedezték, hogy a madarak álmukban is megfeszítik hangizmaikat, mintha éneklésről álmodnának.
Az elektromiográfia (EMG) segítségével mérhető a bőr felszínén létrejövő potenciálingadozások, amelyek a hangot kiadó izom mozgását jelzik. Mindlin húsz éven át dolgozott azon, hogy dallá alakítsa az izomtevékenységből létrejövő mintákat. A bentévik madarak esetében az álmaik során rögzített aktivitásból létrehozott mesterséges dalok azt mutatták, hogy álmukban is a területvédő hangot produkálták volna, ha jön ki hang a torkukon.
Az alvás alatt rögzített izomtevékenységi minták elemzése során rövid aktivációs mintákat találtak 15 és 20 Hz közötti frekvencián. Mindlin szerint ezek a minták területi vita újraélését sugallhatják az álmokban.
