Új napelemes pályázat a láthatáron
Lantos Csaba energiaügyi miniszter bejelentette, hogy még az idén új pályázatot hirdetnek meg azok számára, akik a korábbi éves szaldós elszámolási rendszerben telepítettek napelemet, de már nem részesülnek annak előnyeiből.
A Napenergia Plusz program sikere nyomán, ahol már több mint 28 ezer előregisztráció és 15 ezer támogatási kérelem érkezett, a minisztérium most azoknak kíván segítséget nyújtani, akik a tízéves szaldós időszak lejárta után kiestek a támogatottak köréből. A cél, hogy ők is hozzájuthassanak az energiatárolókhoz, amelyek lehetővé teszik a megtermelt áram tárolását és hatékonyabb felhasználását.
Lantos Csaba a Mandinernek adott interjúban beszélt az energiaközösségek kialakításának lehetőségéről is, amelyet először az ipari szereplők számára nyitottak meg, és tervezik az önkormányzatok, majd a társasházak bevonását is. Emellett szó esett az okos mérőórák elterjesztéséről is, amelyek fontos szerepet játszanak az energiahatékonyság növelésében és a hálózat biztonságának megnövelésében.
A miniszter rámutatott, hogy a napelemek elterjedése növeli az áramingadozásokat, ami kihívást jelent a hálózat számára. Az ingadozások kezelésére az energiatárolók létesítése jelenthet megoldást.
Jelenleg 6100 megawatt kapacitású naperőművek működnek, amelyeket eredetileg 2030-ra terveztek, és további 5000 megawatt kapacitású, ipari méretű naperőművek építésére van érvényes engedély, amelyeknek 2026-ig kell csatlakozniuk a hálózatra. Az Európai Unió előírásai alapján 2023 januárjától a háztartási méretű kiserőműveknél bevezetésre került a bruttó elszámolás, de a meglévő erőművek és engedélyek esetében sikerült megegyezni a tízéves türelmi időről, ameddig érvényben marad a szaldó elszámolás.
Orbán Viktor miniszterelnök korábban kijelentette, hogy Magyarország "karnyújtásnyira van az energiafüggetlenségtől", azonban a kormány eddigi intézkedései alapján ez nem volt egyértelmű. A Telex elemzése szerint még van hova fejlődni a megújuló energiaforrások arányát illetően.
Idén év elejéig egyelőre közel ötezer háztartási méretű kiserőműnél járt le a tíz év, és idén év végéig további mintegy ötezer rendszernél fog ez bekövetkezni a MEKH elmúlt bő tíz évre vonatkozó HMKE telepítési statisztikái alapján. A nagy átsorolási hullám 2026-2027-től kezdve várható, hiszen 2016-2017-től kezdett el nagyon felfutni a lakossági telepített rendszerek darabszáma (és beépített kapacitása).
Lantos megerősítette, hogy csak a Kisalföldön épülhetnek új szélerőművek, amelyek betáplálnak a hálózatba. A fenntarthatóság és az ezt szolgáló technológiai megoldások részletesen szóba kerülnek a Portfolio április 24-i Sustainable Tech konferenciáján.
Az interjúban szóba került többek között a miniszterelnök által is emlegetett energetikai szuverenitás kérdése, ami tartalmilag az importarány csökkentését célozza, és Lantos megerősítette, hogy csak az árampiac kapcsán lehetséges oda elérni, hogy éves szinten önellátóak lehessünk. Ehhez a felfutó napelemes kapacitások mellett az kell, hogy megépüljön a Paks II., illetve a Paks I. üzemidő-hosszabbítása is sikeresen megtörténjen.
Paks II. kapcsán úgy fogalmazott, némileg eltérve a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által emlegetett 2030-as évek eleji céldátumtól, hogy a 2030-as évek első felében az új reaktoroknak működésbe kell állniuk. Paks I. üzemidő-hosszabbítása kapcsán pedig azt vázolta: "Utóbbi projekt elindult, bőven átnyúlik majd a következő évtizedbe. Rengeteg műszaki vizsgálatra van szükség, alaposnak kell lenni, ám az összes eddigi tapasztalat azt igazolja, hogy lehetséges a hosszabbítás. Az elsődleges feltétel a biztonságos működés, ezzel rendben vagyunk, a paksi egyébként egy kiválóan működő erőmű."
A szélerőmű-telepítések lehetősége is megnyílt, és Lantos megerősítette a Portfolio minapi értesülését, hogy hálózati betáplálással csak a Kisalföldön létesülhetnek új kapacitások, a jelenlegi 330 MW-ot többszörösen meghaladó volumenben. A miniszter egyértelműsítette: komolyan számítanak a geotermikus forrásokra, természetesen fenntartható módon, de juthat szerep az energiamixben a biomasszának és a biogáznak is.
Arra is felhívta a figyelmet Lantos, hogy megnyitották az ipari szereplők számára az úgynevezett energiaközösségek kialakításának lehetőségét, most pedig vizsgálják az önkormányzatok bevonását, végül a társasházak kerülhetnek majd sorra. Az energiaközösségek felértékelődő szerepéről és az akadályokról részletesen szó volt a Portfolio múlt heti konferenciájának egyik panelbeszélgetésén is.
Lantos Csaba a Mandinernek adott interjúban cáfolta azokat az állításokat, hogy Magyarország drágán vásárolja a gázt Oroszországtól. Elmondása szerint a magyar határig ilyen áron senki mástól nem tudnánk földgázt vásárolni, és hangsúlyozta, hogy Magyarország nemcsak importál, hanem exportál is földgázt. A miniszter szerint a világjárvány és a háború által okozott energiaválság miatt ugrásszerűen nőtt Magyarország energiaszámlája, de a kormány intézkedéseivel sikerült ezt mérsékelni. Hozzátette, hogy a teljes energiaszuverenitáshoz nagyjából csoda kellene, de törekedni kell az importarány jelentős csökkentésére, és a zöldenergia jelenti a magyar gazdaság jövőjét is.