Csúcson a bevándorlók száma, 2010 óta 514 ezren jöttek Magyarországra
Egyre több külföldi találja vonzónak Magyarországot, ami a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, előzetesen becsült adatai szerint is megfigyelhető. 2023-ban rekordszámú, 61 350 külföldi állampolgár vándorolt be az országba, ami 10 százalékkal több az előző évinél.
Ez a szám olyan nagyságrendű, mint Sopron városának teljes népessége, és ha 2010 óta nézzük, akkor még Debrecen lakosságánál is többen érkeztek Magyarországra. Az elmúlt 14 év alatt összesen több mint 514 ezer külföldi választotta új otthonául hazánkat, ami több, mint a három legnagyobb magyar város – Debrecen, Szeged, Miskolc – népességének összege. A bevándorlás tendenciája folyamatosan emelkedő, csupán a 2020-as év hozott jelentős csökkenést a koronavírus-járvány miatt.
Az országok szerinti bontásban érdekes változásokat figyelhetünk meg. Tavaly az "egyéb ázsiai országokból" 15 600-an, Vietnámból 9700-an, a Fülöp-szigetekről 6000-en, 2023-ban már közel 6300-an, Ukrajnából 4250-en, 2023-ban viszont 22 802-en, Kínából pedig 3400-an érkeztek Magyarországra, míg a legfrissebb adatok szerint 5879 fővel szerepelnek a statisztikákban. Azonban a legfrissebb adatok szerint a Fülöp-szigetekről valójában több mint 5000 vendégmunkás érkezett tavaly, és egy év alatt közel hatszorosára, 6300-ra nőtt a Magyarországon dolgozó fülöp-szigeteki vendégmunkások száma. Korábban, még 2010-ben és 2020-ban is, főként európai országokból jöttek a legtöbben. Azonban 2023-ban Ázsiából érkezett a bevándorlók több mint 60 százaléka, míg Európából csak 19 050-en, ami egy jelentős fordulatot jelent a korábbi trendekhez képest. Kirgizisztánból is 1300-an érkeztek, ami új tendenciát mutat a bevándorlási mintákban.
A kormányzat vendégmunkásokat érintő szakpolitikai irányváltása is hozzájárulhatott ehhez a változáshoz. A magyar munkaerőpiac feszessége és az ázsiai beruházások, például az akkumulátor-gyárak miatt a kabinet megengedi, hogy harmadik országból érkezők töltsenek be olyan pozíciókat, amelyekre nem találnak magyar munkaerőt. Ennek ellenére a kormány álláspontja szerint idegenek nem vehetik el a magyarok munkáját, de a gyakorlatban előfordulnak ellentmondások, mint például a dél-koreai Bumchum esete, ahol a vietnámi munkások betanítása után a cég megvált a magyar kölcsönzött munkaerőtől.
A román állampolgárok esetében viszont csökkenő tendenciát figyelhetünk meg; míg 2010-ben még több mint 6500-an jöttek, tavaly már csak 950-en választották Magyarországot. Jelenleg több mint 7 ezer szlovák és román állampolgárságú dolgozó vállal munkát Magyarországon, kismértékben azonban az ő számuk is mérséklődik, a legfrissebb adatok szerint a románok száma 7211 főre, a szlovákoké pedig 7611 főre csökkent. A román gazdaság fejlődése és a bérek felzárkózása állhat a háttérben, ami miatt a románok inkább nyugatabbra keresnek jobb lehetőségeket. A környező országokból szinte már egyáltalán nem érkeznek Magyarországra, hiszen az elmúlt évtizedben hazánk elveszítette azt a bérelőnyt, amit kínált a régiós országok versenyében.
A KSH adatai szerint 2023 január elsején 250 900 külföldi állampolgár tartózkodott Magyarországon, akik közül a legtöbben (40 százalék) keresőtevékenység miatt vannak itt, ez több mint 100 ezer főt jelent. Családegyesítés miatt 27 ezren, tanulmányok miatt közel 36 ezren, letelepedési szándékkal 37 ezren, nemzetközi védelem miatt pedig 7550-en tartózkodnak az országban.
A bevándorlók és a kivándorlók egyenlege alapján a nálunk élő külföldiek száma 2023-ban 25 700 fővel nőtt, míg 2010 óta 226 ezerrel többen döntöttek a maradás mellett. A magyarok kivándorlása miatt azonban a népesség 105 ezer fővel csökkent, amit a bevándorlók többlete ellensúlyoz.
A KSH legújabb kiadványában, a "Helyzetkép, 2023 – Munkaerőpiac" című jelentésében részletezte, hogy a külföldi állampolgárságú alkalmazottak száma 2023-ban 11,7 ezer fővel, 92,7 ezer főre emelkedett. A növekedést főként a harmadik országbeli munkavállalók számának jelentősebb növekedése magyarázza. A legtöbben a Fülöp-szigetekről érkeztek, de jelentősebben nőtt a vietnámi, a kirgiz, az indiai és az orosz vendégmunkások száma is, míg az ukrán, valamint a szlovák és a román munkavállalók mennyisége csökkent. A kormányzat a vendégmunkások helyzetével kapcsolatban állandóan újabb és újabb szabályozásokat alkot, például egy nemrég megjelent rendeletben teljesen kitiltották őket az állami szférából.