Arizona szigorította az abortusz szabályozását

Az Egyesült Államokban, Arizonában a legfelsőbb bíróság döntése értelmében egy 1864-es törvény érvényesül, amely csak az anya életének megmentése esetén teszi lehetővé a terhességmegszakítást, ezzel felülírva a 2022-ben elfogadott enyhébb szabályozást.

Floridában a múlt héten a legfelsőbb bíróság engedélyezte a 6. hét utáni abortusztilalmat, és most Arizonában egy még szigorúbb jogszabályt hagyott jóvá a bírói testület. Az 1864-es törvény, amely az anya életének megmentésén kívül minden terhességmegszakítást törvényellenesnek minősít, felülírja a 2022-ben elfogadott, a művi vetélés 15. héttől érvényes tilalmát. A republikánusok által kinevezett bírók döntése 14 napig még nem végrehajtható, és az állam további 45 napig elhalasztja az érvényre juttatását.

Az ítélet sokakat meglepetésként ért, és hatályon kívül helyezte a fellebbviteli bíróság korábbi döntését a 2022-es jogszabály érvényességéről. Az államban jelenleg aláírásgyűjtés zajlik egy novemberi népszavazás ügyében, amely az abortuszt a terhesség 24. hetéig alkotmányos joggá tenné. Egy demokrata képviselő szerint a kezdeményezés sikerében eddig is bízott, de most már kétsége sincs annak elfogadásáról.

A demokraták reménykednek abban, hogy az abortuszhoz való hozzáférés lehet a fő ütőkártyájuk a Donald Trump vezette republikánusokkal szemben az elnökválasztási kampányban. Trump a héten kijelentette, hogy az abortusz szabályozását az államokra kell bízni, míg Joe Biden, Trump ellenfele, a volt elnököt okolta az abortuszhoz való jogot szövetségi szinten biztosító Roe v. Wade precedens megsemmisítéséért.

Joe Biden szerint az arizonaiak egy szélsőségesebb és veszélyesebb abortusztilalom alatt fognak élni, amely nem védi meg a nőket egészségügyi veszély vagy nemi erőszak esetén sem. Kamala Harris alelnök, aki Arizonába látogatott, azt emelte ki, hogy az állam visszatekerte az órát azokba az időkbe, amikor a nők még nem szavazhattak, és ezt Trumpnak tulajdonította.

Az állami republikánusok, köztük Kari Lake, Trump arizonai szövetségese, aki a szenátusi választáson is indulhat, ellenzi a bíróság döntését és egy "józan eszű" szabályozás megalkotását sürgeti. Lake korábban még támogatta a 19. századi törvényt. Az elnökválasztási versenyben a felmérések szerint Trump vezet Arizonában, 4,5 százalékkal megelőzve Bident.

Joe Biden amerikai elnök újabb akadályba ütközhet az újraválasztási kampánya során: Ohio után kedden Alabama legfőbb választási tisztviselője is arra figyelmeztetett, hogy az elnök a demokraták nagygyűlésének kései időzítése miatt le fogja késni annak a határidejét, hogy az államban hitelesítsék a jelöltségét. Ez pedig majdnem két héttel a demokraták augusztus 19-én kezdődő chicagói nemzeti konvenciója előtt van, ahol a párt hivatalossá tenné Biden jelöltségét. Wes Allen, Alabama választásokat felügyelő republikánus tisztviselője levelet küldött az állami demokratáknak és a Demokrata Nemzeti Bizottságnak (DNC), amelyben közölte, hogy a törvények értelmében a pártoknak legalább 82 nappal a november 5-i választás előtt, vagyis augusztus 15-én be kell nyújtaniuk a jelöltek bejelentéséről szóló igazolást, ami szintén a nagygyűlés előttre esik. Biden kampánytisztviselője szerint az állami tisztviselőknek lehetőségük van arra, hogy az elnökjelölő gyűlések lezárása előtt ideiglenes szavazási engedélyt adjanak, de az alabamai választásokért felelős hivatal vitatja ezt az állítást, mondván, az alabamai törvények értelmében nincs ideiglenes igazolás a jelöltek számára. Ohióban a törvényhozásnak idén május 9-ig van ideje cselekedni, hogy Biden kedvéért kivételt tegyen a 90 napos határidő alól, vagy a demokratáknak előbbre kell hozniuk a konvenciójukat. Ha Biden valamilyen oknál fogva nem szerepelne Alabamában (vagy akár Ohióban) a szavazólapokon, a számottevő presztízsveszteségen és országos szavazataránybeli csökkenésen kívül nem járna jelentős hátránnyal számára, mivel a republikánusok által dominált államok elektori szavazataiért nem sok eséllyel száll versenybe.

Az Axios tudósítása alapján Joe Biden elnök annak a lehetőségét fontolgatja, hogy rendelettel zárja le az Egyesült Államok déli határát az illegális határátlépések megakadályozása érdekében. A bevándorlás kérdése továbbra is égető kérdés az amerikaiak szerint, amit a republikánusok fel is használnak Biden ellen. Az elnök az Univision amerikai spanyol nyelvű tévécsatornának adott interjújában beszélt arról, hogy kormánya azt vizsgálja, a Kongresszus beleegyezése nélkül rendelkezik-e alkotmányjogi felhatalmazással a déli határ lezárására. Ezt az opciót a demokrata kormányzat korábban "nukleáris opcióként" jellemezte. Biden világosan kijelentette, hogy még nem hozott végleges döntést, és "nincs garancia" arra, hogy kongresszusi törvényhozás nélkül elegendő hatalommal bír egy ilyen intézkedéshez. Az év elején kialkudott kétpárti bevándorlási reformjavaslat több eszközt adott volna az elnök kezébe, köztük a határlezárást is, ha adott időn belül túl sok átlépés történik. A márciusi évértékelő beszédében Biden a törvényjavaslat elfogadására szólította fel a republikánusokat, azt kérve, hogy szálljanak szembe pártjuk várható elnökjelöltjével, Donald Trumppal, aki ellenzi azt. Trump a határ miatt Texas állammal is összetűzésbe kerülő Bident korábban azzal vádolta, hogy a bevándorlási válság miatt "vér tapad a kezéhez", és az Egyesült Államokat elárasztja a Biden-féle migránsbűnözés. Biden állítása szerint viszont elődje csak azért nem szeretné a több republikánus szenátor által is támogatott bevándorlási reformot, mert annak elfogadása a demokratáknak kedvezne a választáson. A Wall Street Journal felmérése alapján jelenleg az amerikai szavazók 20 százaléka a bevándorlást tartja a legfontosabb kérdésnek a decemberi 13 százalékhoz képest, így ez megelőzi a gazdaságot is. Az amerikaiak 60 százaléka támogatná a kétpárti bevándorlási javaslatot (a republikánusok és a demokraták nagyjából ugyanakkora arányban), azonban többen okolják Bident a krízisért, mint Trumpot. A BBC összesítése alapján Biden elnöksége idején eddig több mint 6,3 millió illegális határátlépőt vettek őrizetbe, ami meghaladja a Trump, Obama vagy George W. Bush alatti számokat. Ennek több oka is lehet, többek közt a felívelő globális migrációs trendek, a koronavírus-járvány alatti lezárásokat követő hirtelen növekedés, a deportálások számának csökkenése, illetve Biden kevésbé heves bevándorlásellenes retorikája.