Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egyenként 90 millió forintra bünteti az ellenzék hat pártját külföldi kampányfinanszírozás miatt, írja a hvg.hu a kedden közzétett ÁSZ-részjelentés alapján. Fellebbezésnek helye nincs.

A büntetések itt nem állnak meg: további, egyenként 450 milliós bírságot is kaphat még az érintett hat párt, vagyis a DK, a Jobbik, a Momentum, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd.

A lep felidézi, hogy a kormányoldal a 2022-es országgyűlési választás után robbantotta ki a „guruló dollárok”, vagyis a tiltott külföldi kampánytámogatás ügyét. Orbán Viktor és Rogán Antal egyszerre vetették be legélesebb fegyvereiket: a titkosszolgálatokat és a kormány uralta médiavilágot.

Az ÁSZ szerint a miniszterelnök-jelölt Márki-Zay Péter szervezete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) és a hat ellenzéki párt összesen 193,3 millió forinttal költött többet a törvényileg engedélyezett összegnél.

A lap megjegyzi, hogy a büntetés a június 9-i önkormányzati és európai parlamenti választás előtt átírhatja az ellenzéki pártok kampányterveit.

A jelentés érdekessége, hogy a 22. oldalon az ÁSZ megállapítja a választási eljárásról szóló törvényt citálva, hogy az „nem tartalmaz olyan rendelkezést, miszerint csak a pártok tevékenysége minősülhet kampánytevékenységnek, továbbá annak iránya is irreleváns, a vonatkozó joggyakorlat szerint a negatív kampányt is kampánynak kell tekinteni.”

Csakhogy a hvg.hu szerint ezzel az ÁSZ nyitva hagyja a lehetőségét annak, hogy a Megafon és a CÖF is kampánytevékenységet folytathatott, vagyis a Fidesz mellett kampányolt, amikor a kormánypárt ellenfeleit emlegette negatív kampányelemeiben.

Emiatt mégsem indított vizsgálatot az ÁSZ, és a jelentésben magyarázatot is adnak rá.

Az Állami Számvevőszék szerint azért nem indítottak vizsgálatot a Megafon és a CÖF is kampánytevékenysége kapcsán, mert alapjog a véleménynyilvánítás szabadsága, ebből következően pedig a választási kampányban kampánytevékenységet folytató jogi személy még nem feltétlen valósít meg egyidejűleg tiltott párttámogatást is.

Hogy ugyanez a logika miért nem illik a Márki-Zay-féle MMM-re, amely maga sem pártként, hanem kampánytevékenységet folytató jogi személyként vett részt a 2022-es kampányban, azt az ÁSZ azzal indokolta, hogy Márki-Zay Péter, az MMM vezetőjeként a hatpárti összefogás miniszterelnök-jelöltje is volt egyben.

A jelentés tartalmazza mind a hat ellenőrzött párt reakcióját is a nekik előzetesen megküldött jelentés-tervezetre. Ezek alapján mind a hat párt vitatta az ÁSZ megállapításait – más kérdés, hogy ennek gyakorlati jelentősége nincs, hiszen a számvevőszék megállapításai ellen fellebbezési lehetőség nincs, legfeljebb bíróságon lehet megtámadni a pénzelvonást magát.

Fotó: MTVA/Bizományosi