Manapság gyakran találkozunk rókákkal városias lakókörnyezetünkben is, olyannyira, hogy a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Nébih) szükségét érezte, hogy külön internetes oldalon hívja fel a figyelmet a jelenségre.
A településeken állandóan rendelkezésre álló számos rágcsálófaj – amelyek a róka fő zsákmányállatai –, a nem megfelelően tárolt hulladék és a macskáknak kitett eledel sokkal biztosabb és kényelmesebb táplálékforrás a számára, mint amit az erdőn-mezőn megszerezhet magának. Képes megszokni az ember közelségét, láthatóan félelem nélkül mozog az utcákon és kertekben.
Önmagában tehát az, hogy lakott területen látjuk a ragadozót, nem jelenti azt, hogy az állat veszett volna.
Az egészséges róka, ha nem is esik kétségbe a látványunktól, de biztos, hogy kitér előlünk, igyekszik elkerülni a közeli találkozást.
Mikor gyanakodjunk mégis veszettségre? Akkor,
- ha az állat nappal is az ember közelébe megy, sőt, a félelem jelei nélkül hagyja magát néhány lépésre megközelíteni, vagy akár megfogni;
- ha embert vagy háziállatot támad meg;
- ha görcsrohamokat vagy bénulás jeleit látjuk rajta – például lóg az álkapcsa –, továbbá, ha a fenti tüneteket követően elpusztul.
Ilyen esetekben a helyi hatósági állatorvost kell értesíteni, vagy a Nébih – +36-80/263-244-es – zöld számán bejelentést tenni!
A Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal mindezek mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a hulladékot megfelelően zártan kell tárolni, hogy ne vonzza oda a rágcsálókat és a rókákat, a húsevő háziállatainkat – a kutyát és a macskát – pedig rendszeresen oltatni kell veszettség ellen. Ezekkel az alapvető intézkedésekkel már nagyon sokat tettünk a veszettség megelőzéséért.
Fotó: K. E.