Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter két hete tárgyalt Brüsszelben, a sürgető kényszer az Erasmu+0 és Horizont-programok uniós leállítása volt. Mint utána elmondta, egyetlen témára, az alapítványi formában működő közalapítványok kuratóriumában jelen lévő összeférhetetlenségre koncentráltak a felek. Szavaiból az is kiderült, hogy az Európai Bizottság aggályai nem változtak meg az összeférhetetlenség kapcsán, ezért a kormány nevében a miniszter jogszabályváltozást ígért. Egészen pontosan így fogalmazott Navracsics Tibor:
Navracsics azt mondta akkor, az még egyeztetést igényel, hogy pontosan milyen pozíciókat érint az összeférhetetlenség, tehát például egy polgármester, vagy képviselő-testületi tag ide tartozik-e, de „a miniszter biztosan”. Jelenleg a 21 alapítványi fenntartású egyetem közül 10 esetében merült fel az összeférhetetlenség.
A brüsszeli Politico című lap most arról írt többek között, hogy az egyetemi szférában indított támadás érzékeny pontot jelenthet a magyar kormány számára, hiszen a 40 millió eurónyi forrás, amelyet az Erasmus finanszírozására biztosít Brüsszel Magyarországnak, viszonylag elhanyagolható összegnek mondható például azokhoz a több milliárd eurónyi uniós forrásokhoz képest, amelyekről az előző év végén született megállapodás. Mégis érezhető, hogy a kormány nagyon nagy jelentőséget tulajdonít az ügynek. Véleményük szerint ez a Fidesz nagy szellemi-kulturális bázisának tudható be, hiszen ez az ügy negatívan hat rájuk - foglalta össze az RTL hírét a hang.hu.
A 24.hu számításai szerint mindeközben
A beszámolókból kiderül, hogy évente hat ülésen kell részt venniük, a tagok átlagban 1 és 1,5 millió között keresnek havonta, a felügyelőbizottsági tagok csak félmillió körüli összeget. A legvitatottabb pont az, hogy mindezen tisztségeket akár életük végéig is betölthetik a tagok, amíg maga a kormány nem váltja le őket - persze ha ez az uniós pénzek folyósításának feltétele, a kormány hozhat a tagjaira és más káderekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.