Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter két hete tárgyalt Brüsszelben, a sürgető kényszer az Erasmu+0 és Horizont-programok uniós leállítása volt. Mint utána elmondta, egyetlen témára, az alapítványi formában működő közalapítványok kuratóriumában jelen lévő összeférhetetlenségre koncentráltak a felek. Szavaiból az is kiderült, hogy az Európai Bizottság aggályai nem változtak meg az összeférhetetlenség kapcsán, ezért a kormány nevében a miniszter jogszabályváltozást ígért. Egészen pontosan így fogalmazott Navracsics Tibor:

„Részünkről nem akadály, ha az Európai Bizottság azt veti fel, hogy a politikusok ne lehessenek tagjai ezeknek a kuratóriumoknak, akkor szabályozással ezt is meg tudjuk oldani”. Hozzátette, hogy ehhez két jogszabály-módosításra van szükség, ami „nem túl bonyolult” és már a parlament márciusi ülésén meghozhatják a szükséges döntést. Ugyancsak rendezni kell azt, hogy a kuratóriumi mandátumok milyen időtartamra szóljanak, jelenleg ugyanis ezek életfogytig betölthető posztok.

Navracsics azt mondta akkor, az még egyeztetést igényel, hogy pontosan milyen pozíciókat érint az összeférhetetlenség, tehát például egy polgármester, vagy képviselő-testületi tag ide tartozik-e, de „a miniszter biztosan”. Jelenleg a 21 alapítványi fenntartású egyetem közül 10 esetében merült fel az összeférhetetlenség.

Maga Navracsics is kuratóriumi tag, de ő nem vesz fel tiszteletdíjat, mások 500 ezer és ötmillió forint közötti összeget kapnak ezért havonta, Szijártó Péter például 15, Varga Judit pedig 1,4 milliót.

A brüsszeli Politico című lap most arról írt többek között, hogy az egyetemi szférában indított támadás érzékeny pontot jelenthet a magyar kormány számára, hiszen a 40 millió eurónyi forrás, amelyet az Erasmus finanszírozására biztosít Brüsszel Magyarországnak, viszonylag elhanyagolható összegnek mondható például azokhoz a több milliárd eurónyi uniós forrásokhoz képest, amelyekről az előző év végén született megállapodás. Mégis érezhető, hogy a kormány nagyon nagy jelentőséget tulajdonít az ügynek. Véleményük szerint ez a Fidesz nagy szellemi-kulturális bázisának tudható be, hiszen ez az ügy negatívan hat rájuk - foglalta össze az RTL hírét a hang.hu.

Az egyetemi alapítványok vezetőire sokkal több pénz jut, mint az ösztöndíjprogramokra

A 24.hu számításai szerint mindeközben

évente közel 10 milliárd forintba kerül a költségvetésnek az egyetemi vagyonkezelő alapítványok működése, és ebből 2 milliárd forint a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíjára megy el.

A beszámolókból kiderül, hogy évente hat ülésen kell részt venniük, a tagok átlagban 1 és 1,5 millió között keresnek havonta, a felügyelőbizottsági tagok csak félmillió körüli összeget. A legvitatottabb pont az, hogy mindezen tisztségeket akár életük végéig is betölthetik a tagok, amíg maga a kormány nem váltja le őket - persze ha ez az uniós pénzek folyósításának feltétele, a kormány hozhat a tagjaira és más káderekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.