Egy ruhagyár összeomlása 2013-ban 1129 ember halálát okozta Banglades legsúlyosabb ipari katasztrófájában. Ez csak egy példa arra, hogy milyen körülmények között készülhetnek olyan termékek, amelyek végül jó eséllyel az európai üzletek polcain, majd az európai vásárlók szekrényeiben kötnek ki.

Az Európai Bizottság 2020 februárjában közzétett egy tanulmányt, amely megállapította, hogy az EU-ban jelenleg csak minden harmadik vállalat alkalmaz valamilyen átvilágítási intézkedést, amelyek például elejét vehetnék az előbb említetthez hasonló katasztrófáknak. Ennek a tanulmánynak az eredményeként

az Európai Parlament (EP) 2021 márciusában arra szólította a bizottságot, hogy dolgozzon ki egy törvényt, amely hatékonyabban védi az emberi jogokat és az áldozatokat a nem uniós országokban, és egyúttal tiltsa az emberi jogok súlyos megsértéséhez, például a kényszer- vagy gyermekmunkához kapcsolódó behozatalt.
Az Európai Parlament szerint a kötelező érvényű jogszabályoknak át kell lépniük az EU határain, ami azt jelenti, hogy az unióban 150 millió euró feletti forgalmat bonyolító nem uniós cégekre is vonatkozni fognak ezek a kitételek.

Az EU-ban így csaknem 50 ezer vállalat számára lesz kötelező a fenntarthatósági információk gyűjtése és megosztása, szemben a jelenlegi szabályok hatálya alá tartozó mintegy 11 700 vállalattal.

„Európa megmutatja a világnak, hogy lehetséges biztosítani, hogy a pénzügy – a szó szoros értelmében – ne irányítsa a globális gazdaságot” – mondta az erről szóló vitában Pascal Durand, az Emmanuel Macron francia elnök alapította szociálliberáis francia En Marche francia EP-képviselője, a téma előadója - írta a hang.hu brüsszeli tudósítója.

A Fidesz képviselőcsoportja nem ért egyet az indítvánnyal, emiatt nem is szavazták meg a törvényt, amelyet ennek ellenére nagy többséggel fogadott el az EP.

A Fidesz újra olyan érvet mondott, amit az általuk bürokratáknak nevezett nagyon nem értettek meg. A fideszes álláspont szerint ugyanis a parlament az európai munkahelyeket és a versenyképességet sodorja veszélybe mindezzel. Győri Enikő képviselő felszólalásában kijelentette:

„Az európai cégekre újabb terheket pakolni békeidőben sem tanácsos, de háború idején, egy újabb válság küszöbén, amikor sokuk a talpon maradásért küzd, óriási hiba.”


De nézzük, hogy próbálta a képviselő megmagyarázni az ő igazát:

„Joe digitális fejlesztéssel foglalkozó kisvállalkozása a tőzsdén jegyezteti magát. Hiába írunk már 2028-at, Európában még mindig a magas az energiaár, s így az infláció. Joe hirtelen azzal szembesül, hogy évente beszámolót kell készítenie, cége miként járul hozzá az éghajlatváltozás mérsékléséhez, a vízi és tengeri erőforrások és a biológiai sokféleség javításához. Be kell számolnia a munkahelyi erőszak és zaklatás elleni intézkedésekről, a sokszínűséghez való hozzájárulásról, de arról is, mit tesz annak érdekében, hogy tiszteletben tartsa az őslakos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozatot. Joe összecsomagol és átrakja a székhelyét Ázsiába. Biztos, hogy ezt akarják, tisztelt képviselőtársaim?”

– kérdezte felszólalása végén Győri Enikő.

Egy másik Fidesz-képviselő, Schaller-Baross Ernő pedig jó diák módjára felmondta a kormányzati narratívát, ami bármilyen kérdésre jó válasz - legalábbis a Fidesz szerint.

„Kiállunk a magyar munkahelyek és családok védelmében”

– jelentette ki.

Fotó: Afrikáért Alapítvány weboldala