Egy utolsó választás, mielőtt elmagyarosodunk

- ezzel a szomorú címmel közölt véleménycikket az Izraelinfo.com, az izraeli magyar közösség portálja, amely a legrangosabb izraeli lap, a Haaretz véleménycikkeit szemlézte a ma tartandó izraeli választásokkal kapcsolatban. Az izraeli nem magyar polgárok ugyanis pontosan látják, amelyet hazánkban is észrevesz a két ország politikai eseményeit figyelemmel kísérő választó:

Izrael és a magyar politikai helyzet meglepő párhuzamosságokat mutat.

Benjamin Netanjahut csak egy évvel Orbán Viktor második kormányra kerülése előtt választották Izrael miniszterelnökének. Ahogy azonban Orbán 2010-es hatalomra jutása új időszámítás kezdete volt Magyarország politikai berendezkedése számára, úgy az izraeli politikatörténet is mérföldkőként kezelheti "Bibi" tizenkét éves kormányfőségének kezdetét.

A különbség a két ország között az, hogy Orbánnak jobban sikerült az, amihez azért izraeli kollégája is hozzáfogott. A magyar miniszterelnöknek sikerült kezében összpontosítani egy hatalmas elérésű médiabirodalmat - köztük a közszolgálati médiát is -, az igazsásszolgáltatás bástyái is megrendeltük, a civil szerveződések pedig lehanyatlottak. Izraelben ezzel szemben erősebb gyökerei vannak a demokráciának, ott nem tombolt 40 éven át egy pártállami uralom. Ott a rossz beidegződéseket a folyamatos terrorfenyegetettség és az ország elvesztésének a félelme jelenti.

Amit Orbán Viktor itthon propagandáján keresztül kitalál, tudnillik, hogy Magyarország eltűnése kézzelfogható veszély, az Izraelben mindennapos valóság.

A társadalom erősebb polgári kultúrájából fakadott az is, hogy Netanjahu megbukott. Ott a politikától függetlenül működik a bűnüldözés, és korrupció vádjával perbe is fogták az akkor még miniszterelnököt. Sikeres volt Izraelben az ellenzéki pártok színes koalíciója is.

Szemben azzal, ahogy Magyarországon az Orbán politikája ellen összefogott politikai pártok csúfos kudarcot vallottak a tavaszi választáson, Izraelben 2021 tavaszán a Jair Lapid-Naftali Bennett tandemnek sikerült véget vetnie a 2009 óta tartó Netanjahu-korszaknak. Bár Jair Lapiddal először fordult elő, hogy Izraelnek magyar származású miniszterelnöke legyen, akinek hatalomra kerüléséről mi is beszámoltunk még nyáron - ráadásul már a Lapid-Naftali-kormány is rekordszámú magyar származású minisztert hozott a közel-keleti állam vezetésébe -, ennek ellenére a mai magyar kormány egyértelműen Netanjahu visszatérésében volna érdekelt.

Megdönteni vagy csak megszakítani?

A 2022. november 1-i választás Izraelben az ötödik négy év alatt, amely mindig munkaszüneti nap a közel-keleti országban - emlékeztet szintén az Izraelinfo.com. Az izraeli politikai paletta jóval széttagoltabb a magyarnál. Számos kispárt működik, amelyek az alacsony parlamenti küszöb környékén táncol, továbbá egy-egy politikus döntése is kormányválságot idézhet elő, amely itthonról nézve szokatlan.

A kérdés az, hogy a 120 fős Kneszet, az izraeli parlamentben a Benjamin Netanjahu vezette jobboldali(-szélsőjobboldali) tömb vagy a Jair Lapid vezette centrista-baloldali csoportosulás szerzi meg a kormányalakításhoz szükséges 61 fős mandátumot.

Az előrejelzések ki-ki meccsnek mutatták a mai választásokat, amelyeket rendkívüli biztonsági intézkedések közepette tartanak az elmúlt hetek terroreseményei miatt.

Az előzetes latolgatások szerint Izrael arab polgárai dönthetik el a választást, hogy mekkora arányban vesznek majd azon részt. A Lapid vezette politikai tömbnek ugyanis akkor van jó esélye a választások megnyerésére, ha a szavazatok nem töredeznek el, azaz minél több párt jut be a Kneszetbe.

Holnap hajnalra kiderül, visszatér-e "Bibi" vagy folytatódik a Lapid-éra. Itt a Frisshírek.hu-n beszámolunk a fejleményekről!

A fotó saját, a kép az izraeli parlament üléstermét ábrázolja, az egyetlen arcképen a Budapesten született Herzl Tivadar látható.