Donald Trump modelljét kellene alkalmazni az ukrajnai háború kapcsán, ugyanis a közel-keleti béke előmozdítása érdekében az amerikai elnök közvetítésével megkötött megállapodások során kulcsfontosságú volt, hogy a szembenálló felek tárgyaljanak egymással

- jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken New Yorkban, amelyről az MTI számolt be. Mondta mindezt azok után, hogy tegnap Buenos Airesben a Frisshírek.hu beszámolója szerint arról szónokolt:

"naiv illúzió", hogy orosz-ukrán tárgyalásokkal véget lehet vetni a háborúnak, és tartós békét lehet elérni.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésére érkezve arról számolt be, hogy az elmúlt évtizedek sikertelen próbálkozásai után Trump nevéhez fűzödik az első eredményes kezdeményezés, amely valóban közelebb vitt a közel-keleti békéhez. Ábrahám-megállapodások tető alá hozása során szerinte az volt a kulcs, hogy az amerikai kormány el tudta érni, hogy olyan országok építették újra a kommunikációs csatornáikat, amelyek hosszú évtizedekig nem tárgyaltak egymással, mivel háborúban vagy legalábbis nagyon súlyos konfliktusban álltak.

Ez a kulcs Ukrajnában is

- szögezte le Szijjártó. Szerinte ugyanis a békéhez teljesülnie kell annak az előfeltételnek, hogy a háborúban álló felek beszéljenek egymással, a kommunikációs csatornák újra jöjjenek létre, tárgyalás nélkül soha nem lesz béke - mondott ellen tegnapi önmagának.

A csavart aztán azzal vitte be a magyar külügyminiszter, hogy az ukrán félről szót sem ejtve, megismételte tegnapi mondatainak azon részét is, hogy amerikai-orosz tárgyalásra volna szükség mielőbb.

Ukrajnában is akkor lesz béke, ha beszélnek egymással azok, akik egymással szemben állnak

- sértette meg azzal a hősiesen küzdő ukrán katonákat, akik között szép számmal kárpátaljai magyarok is harcolnak, hogy az ő harcukról szót sem ejtett, csak Amerika és Oroszország szembenállásáról beszélt.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy az ENSZ létrehozásának célja az volt, hogy elősegítse a békét világszinten, így ezt kell napjainkban is szem előtt tartania a világszervezetnek. És miután az ENSZ Közgyűlésének jelenleg magyar elnöke van, így hazánknak is lehetősége van hozzájárulni a szembenálló felek közötti párbeszéd megindításához - emelte ki a politikus.

Európa ma a második világháborút követő időszak legsúlyosabb biztonsági válságával néz szembe. Ha még egy biztonsági kockázattal kellene egyszerre szembenéznie az európai kontinensnek, akkor azt már nem tudná kezelni

- vélekedett a miniszter, majd gondolatban ismét visszatért a Közel-Keletre. Fontos ugyanis ott is előrelépni a biztonságpolitika területén, hiszen a térség instabilitása azonnali hatással van Európa biztonságára is, akár terrorfenyegetés, akár illegális migráció formájában.

A közel-keleti béke és stabilitás Európa alapvető érdeke

- jelentette ki Szijjártó Péter, aki ehhez a gondolatmenethez kapcsolta a globális élelmezési krízist is, hiszen az ukrajnai fegyeres konfliktus élelmiszerellátási válságot is okozott.

Ahol pedig élelmezési problémák lépnek fel, ott felüti a fejét az erőszak, a terrorizmus, és emiatt újabb bevándorlási hullámok indulhatnak meg - figyelmeztetett a miniszter, majd felidézte a magyar fényeslitkei beruházást, ahol nemrég átrakodóterminált adtak át, ahol ezáltal óránként 800 tonna gabonát lehet továbbszállítani az észak-adriai kikötőkbe.

A kiemelt kép forrása: Szijjártó Péter Facebook-oldala