A rendőrség és a NAV után az Alkotmányvédelmi Hivatal is vizsgálja, hogyan támogatta az Action for Democracy (AFD) nevű amerikai szervezet Márki-Zay Péter mozgalmát – írja a HVG.

A lap úgy értesült, hogy a napokban az AH levélben szólította fel a hazai bankokat, listázzák ki azokat a tranzakciókat, amelyeket az Action for Democracy (AFD) indított idén január elseje óta - szemlézte a hírt a magyarnarancs.hu.

Márki-Zay Péter nemrég maga ismerte el, hogy júniusban, tehát jóval az országgyűlési választások után is

TÖBB SZÁZ MILLIÓS TÁMOGATÁST KAPOTT AZ ÁLTALA ALAPÍTOTT MMM AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBÓL.

Mind a korábbi közös miniszterelnök-jelölt elmondta, ennek a segítségével tudták kifizetni

„a kampány utolsó számláit”.

A támogatás egy összegben érkezett az MMM-hez az Action for Democracy nevű amerikai alapítványtól, tőlük már „három-négy nagyobb tételt” korábban is kaptak. Márki-Zay Péter eközben nyilvánosságra hozta mozgalmának teljes elszámolását a beérkezett adományokról.

A kormány szerint ez azért is aggályos, mert a magyar pártfinanszírozási törvény kifejezetten tiltja hazai politikai pártok támogatását külföldi forrásokból - írta meg a frisshirek.hu.

Megszületett a dollárbaloldal kifejezés

A kormánypárti képviselők azt állítják, hogy magyarországi párt nem fogadhat el külföldről kampánytámogatást, vagyis az ellenzéket törvénytelenül finanszírozták. Mivel a téma folyamatosan fel-feljön, igyekeznek ráégetni az ellenzéki pártokra, így még gyűjtőfogalmat is alkalmaznak, lényegtelen számukra, hogy az a párt balos, jobbos, liberális, egy szóval mind a dollárbaloldal képviselője. A HVG idézi az Alapjogokért Központot, amely szerint ha bebizonyosodik, hogy „a baloldal külföldről származó pénzeket használt fel a választási kampányban”,

az életfogytiglani börtönnel is büntethető hazaárulás.

Azt nem tiltja törvény, hogy civil szervezetek pénzt fogadjanak el külföldről, de az AH joggal vizsgálja, rejt-e kockázatot az, ha a támogatást olyan szervezet kapja, amely pártokkal működik együtt – mondta erről Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója.

Márki-Zay Péter, az MMM nevében röviddel a hír után közleményben reagált a történtekre, ismét azt állítva, hogy a szervezet még mindig csakis a sajtóból értesül a titkosszolgálati vizsgálatról, arról semmilyen hivatalos értesítést nem kaptak.

„Minden félelem nélkül állunk bármilyen vizsgálat elé, hiszen tudjuk, hogy minden jogszabályt betartottunk, támogatásainkkal pontosan és átláthatóan elszámoltunk. Azonban megdöbbenésünknek adunk hangot, hogy a hatalom már titkosszolgálati eszközöket vet be ellenünk. Nincs kétségünk: a kormány ezzel kíván üzenni mindazoknak, akik a demokratikus jogállam megteremtése érdekében kívánnak tevékenykedni” – írja az MMM. A szervezet furcsállja, hogy a titkosszolgálat nem érezte kötelességének például a Fudan Egyetem vagy a letelepedési kötvények ügyének vizsgálatát. A szervezet közleménye szerint az igazi veszélyt Magyarország biztonságára nem az MMM teveékenysége jelenti, hanem azoknak a politikai szereplőknek a ténykedése, „akik keleti autoriter államok szolgálatába állították hazánkat.”

A Nemzetbiztonsági bizottság kérte a baloldal külföldi finanszírozásának vizsgálatát

A parlament Nemzetbiztonsági bizottsága a legutóbbi ülésén egyhangú szavazással rendelte el a baloldali pártok amerikai kampányfinanszírozásával kapcsolatos titkosszolgálati vizsgálatot. Ez a munka elkezdődött. Példátlan és jogellenes, hogy a baloldal több milliárd forint kampánytámogatást kapott külföldről, ez durva beavatkozási kísérlet a magyar választásokba és részletes értékelő-elemző munkát igényel - írja Kocsis Máté frakcióvezető, a Nemzetbiztonsági bizottság tagja.