A büntetőeljárási törvényt 136 igen szavazattal, 7 ellenvoks és 14 tartózkodó szavazat mellett az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében módosított a Ház azt követően, hogy Magyarországgal szemben eljárás indult az uniós költségvetés védelmét szolgáló felételrendszer alapján.
A sürgős eljárás keretében elfogadott változtatás új eljárást vezet be a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos, vagyis a korrupciós bűncselekmények kezelésére, és lehetőséget biztosít vádindítvány benyújtására is. Az eljárásrend bevezetését az Európai Bizottság javasolta a korrupció visszaszorítása érdekében.
Ezen esetekben nem alkalmazható az ügyészi felfüggesztés. A feljelentés elutasítása vagy az eljárás megszüntetése esetén pedig felülbírálati indítvány nyújtható be.
Az indítványt, bárhonnan is érkezik az országból, a Budai Központi Kerületi Bíróság Nyomozási Bírói Csoportja bírálja el, egy hónapon belül. A nyomozás megindítása vagy az eljárás folytatása esetén a felülbírálati indítvány előterjesztője bizonyítékokat is benyújthat. Az előterjesztő emellett vádindítványt is készíthet, amelynek megalapozottságáról a bíróság két hónap alatt dönt. A jogszabály a kihirdetését követő napon lép hatályba. A jogszabályhoz a kormány normakontroll-javaslatot nyújtott be, amelyben azt kérte: a Ház kezdeményezze a jogszabály alkotmánybírósági vizsgálatát.
A normakontroll-javaslatról várhatóan kedden dönt az Országgyűlés.
Bizottság: új eljárásrendet vezet be a szabályozás
Salacz László, a törvényalkotási bizottság előadója jelezte: a törvényjavaslat az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételről szóló kondicionalitási eljárásban vállalt korrekciók egyik, az Európai Bizottsággal részleteiben egyeztetett eleme.
A magyar szabályozás történetében új, a magyar büntetőeljárásban eddig ismeretlen mechanizmust vezet be. Az új eljárásrend első része egyfajta vádkikényszerítési eljárást takar, az új rendszer sokban hasonlít a pótmagánvádas eljáráshoz - foglalta össze.
Kiemelte: a javaslat bevezeti a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény kategóriáját is.
Salacz László bejelentette: a törvényalkotási bizottság egy módosító javaslatot fogadott el, majd a törvényjavaslat elfogadásának támogatását kérte a Háztól.
Kormány: változik az eljárás szerkezete és bővül több hatály is
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az általános vitában elhangzott szakmai észrevételekre reagálva mások mellett arról is beszélt: a kötelező jogi képviseletet a pótmagánvádas eljáráshoz hasonlóan kell biztosítani ezekben az ügyekben is.
A törvényjavaslathoz érkezett módosító javaslatot ismertetve elmondta: változik az eljárás szerkezete, egyszer kell csak nyomozási bíróhoz fordulni. A személyes adatok védelme miatt nem kivonatot, hanem anonimizált határozatot kell közzétenni. Hozzátette: a jogi személyekét nem, csak a természetes személyek adatait kell anonimizálni.
Tájékoztatása szerint az Európai Bizottság kérésére lépcsőzetes eljárási rendet alakítanak ki, az első körben kizárólag a feljelentő és a sértett számára biztosítják a lehetőséget arra, hogy felülbírálati indítványt nyújtsanak be, a rajtuk kívüli kör csak a második körben teheti ezt meg, amennyiben a feljelentő vagy a sértett nem éltek korábban ezzel.
Hozzátette: bővül a bűncselekményi kör a hivatali vesztegetés és annak elfogadásának legenyhébb eseteivel is, valamint a versenykorlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűncselekmény valamennyi esete is az új speciális eljárás alá tartozik majd.
Szintén bővítik az eljárás kezdeményezésére jogosultak körét és a benyújtási határidőt, a bírósági eljárási szakaszban pedig kérhető költségkedvezmény, azaz pártfogó ügyvéd kirendelése - sorolta. Bizonyos bűncselekményeknél a feltételes ügyészi felfüggesztés lehetőségét kizárták, a bíróság a vádindítvány megalapozottságával kapcsolatos elutasító döntésével szemben fellebbezésre lesz lehetőség - ismertette az előterjesztés és a módosító javaslat támogatását kérve.
DK: "kamu" a törvényjavaslat
Sebián-Petrovszki László (DK) szerint a kormány el akarja játszani az Európai Bizottságnak a jófiút, hogy közben "továbbra is rosszfiú maradhasson". Ezért nyújt be "kamu törvényjavaslatokat", amelyek nem szolgálják azt, hogy Magyarország "újra demokratikus" legyen - fogalmazott.
A javaslat eljátssza azt, hogy mostantól több lehetősége lesz az állampolgároknak a korrupció elleni büntetőeljárások indítására, de a Polt Péter vezette ügyészségnek továbbra is esélye lesz arra, hogy az ilyen kezdeményezéseket megakassza - vélekedett. Közölte: a DK nem szavazza meg a módosítást és már benyújtotta törvénycsomagját, amelynek első lépése az Európai Ügyészséghez való csatlakozás lenne.
MSZP: a javaslat egy "blöff"
Vajda Zoltán (MSZP) blöffnek nevezte a javaslatot, és úgy értékelt: a korrupciógyanús ügyekben továbbra sem lesz érdemi előrelépés, mert az új eljárást mindent elkövet, hogy egy-egy ilyen indítvány előterjesztője "elvesszen egy bürokratikus útvesztőben". Hozzátette: amíg Polt Péter vezeti az ügyészséget, addig a politikailag kényes ügyekben nem lesz előrelépés.
Államtitkár: a baloldal azon dolgozik, hogy Magyarország ne kapja meg a forrásokat!
Répássy Róbert államtitkár az ellenzéki véleményekre úgy reagált: a baloldal korábbi ígéretei ellenére nem támogatja az Európai Bizottság és Magyarország közötti megállapodást, és továbbra is azért dolgozik, hogy ne kapjuk meg az uniós forrásokat.
Hangsúlyozta: az uniós fejlesztési pénzek nem könyöradományok, hanem járnak a magyar embereknek, eközben a baloldal 12 éve arra törekszik, hogyan lehet olyan döntéseket előkészíteni az EU-ban, hogy a magyar fejlesztési források csökkenjenek vagy egyáltalán ne lehessen hozzájuk férni. Arra kérte az ellenzéki képviselőket, hogy amikor szavaznak erről az előterjesztésről, arra gondoljanak, hogy nem a kormánynak, hanem a hazájuknak tesznek szívességet.
Bíróságon kényszeríthető ki a korrupció elleni büntetőeljárás
A jövőben egyes korrupciós ügyekben már nem csak az érintettek élhetnek a vádkikényszerítés eszközével. Bárki a bíróságon kérhet felülvizsgálatot, ha a nyomozó hatóság vagy az ügyészség elutasítja egy büntetőeljárás lefolytatását. A nyomozási bíró pedig felhatalmazást kap a büntetőeljárás megkezdésének vagy folytatásának az elrendelésére. A büntetőeljárási törvényt 136 igen szavazattal, 7 ellenvoks és 14 tartózkodó szavazat mellett az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében módosított a Ház azt követően, hogy Magyarországgal szemben eljárás indult az uniós költségvetés védelmét szolgáló felételrendszer alapján.
DK: a válság oka Orbán Viktor
Varju László (DK) szerint a magyarországi válság oka Orbán Viktor miniszterelnök és nem a kormányfő által is megszavazott európai szankciók. Ismertette a pártja által létrehozott árnyékkormány megoldási javaslatait a jelentős rezsiárakra: megdupláznák a lakosság számára kedvezményesen biztosított áram és gáz mennyiségét, az energia áfáját 5 százalékra csökkentenék és rezsimoratóriumot vezetnének be az eddig rendesen fizetőkre. Szerintük a rendszerhasználati díjat is be kell fagyasztani és támogatást kell nyújtani a szociálisan rászorulóknak.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnökség államtitkára szerint az ellenzék megpróbálja letagadni a szankciók következményeit.
Az árnyékkormánnyal csak bizonyítást nyert, hogy a baloldal vezetője a DK, holott tavasszal a választók nem azt üzenték, hogy szeretnének egy kicsivel többet a Gyurcsány- féle baloldalból fogalmazott. Arra is emlékeztetett, hogy az árnyék gazdasági miniszterük kivezetné a benzinárstopot és a rezsicsökkentést is támadta. Kormányon semmit sem tettek volna, hiszen pártelnökük hülyeségnek nevezte az árkorlátozást - emlékeztetett.
KDNP: összefügg-e Soros érdeke és az ellenzék szankciópártisága?
Hollik István (KDNP) azt bírálta, hogy az ellenzék miniszterelnök-jelöltje a választási kampányban külföldről, Soros György egyik szervezetétől kapott 2 milliárd forintnyi támogatást, holott szigorúan tilos politikai kampányt külföldről támogatni. Szerinte a baloldal ezzel felrúgta a népszuverenitásra alapozott elvet.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az európai energiaválságot a Soros által is támogatott elhibázott szankciók okozzák, amelyekből Soros kaszál energetikai befektetésein keresztül.
Szerinte ezzel "a képlet összeállt", és feltette a kérdést: van-e összefüggés Soros érdekei és az általa finanszírozott "dollárbaloldal" szankciópártisága között. Azt kérte az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságától, hogy ezt alaposan vizsgálja meg heti ülésén.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy felelt: a párttörvény világosan meghúzza azokat a határokat, amelyek elfogadhatók a magyar demokráciában.
Szerinte az ellenzék azonban egy másik szabályt is felrúgott, hiszen civil szervezetek is csak átlátható módon fogadhatnak el támogatást külföldről. Ez minden szempontból törvénysértő magatartás - szögezte le -, aminek mind a parlamenti, mind a parlamenten kívüli vizsgálata indokolt.
Fidesz: a baloldal Brüsszel érdekeit képviseli
Halász János (Fidesz) az energiaválságot kiváltó európai elhibázott szankciókat bírálta, ami miatt Európa szegényedik, de Oroszország nem rogyott össze.
Frakciója üdvözli, hogy a kormány elfogadta azt, hogy az embereket is meg kell kérdezni arról, akarnak-e újabb szankciókat - mondta.
Elképesztő, hogy a baloldal a magyar emberek helyett Brüsszel érdekeit képviseli - jelentette ki. Felháborító, hogy az egész Gyurcsány vezette baloldal teljes erővel támogatja a szankciókat, bezzeg a rezsicsökkentést mindig is ellenezéték - fogalmazott.
A dollárbaloldalra továbbra sem számíthatunk semmiben - szögezte le.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára elmondta, hogy Ausztriában földgázellátási veszélyhelyzetet hirdettek, de Európa számos helyén vezetnek be korlátozásokat.
Emlékeztetett, hogy a krími háború idején nem volt energiaárrobbanás, hiszen energiaszankciók sem voltak.
Arról is szólt, hogy az árnyékkorány árnyékminiszterelnöke még több szankciót sürget.
Napirend
Kövér László (Fidesz) házelnök elmondta, hogy a kormány normakontroll-javaslatot nyújtott be az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló törvény módosításához. Ebben azt kérte, hogy a Ház kezdeményezze a jogszabály alkotmánybírósági vizsgálatát.
Az Országgyűlés a napirendjét úgy fogadta el, hogy a normakontroll-javaslatot kedden tárgyalják meg a napirend előtti felszólalások után és szavaznak arról.