A magyar-kínai belügyi egyezményekről
Hadházy Ákos független parlamenti képviselő szerint a Magyarország és Kína közötti belügyi egyezmények alapján a kormány szinte korlátlanul cselekedhet.
Hadházy Ákos bejegyzésében arról tájékoztatott, hogy Magyarország nem egy, hanem két belügyi együttműködési szerződést kötött Kínával. Az egyik szerződés a turisztikai helyszíneken történő kínai rendőri jelenlétről szól, amely szerinte ártalmatlan és korrekt, hiszen a kínai rendőrök csak fegyvertelenül, a magyar parancsnokság irányítása alatt és magyar kollégáikkal együtt, tolmácsként tevékenykedhetnek. A másik egyezmény azonban több kérdést vet fel, mivel a "Rendészeti Biztonsági megállapodás" című dokumentum szerint a felek törekszenek a rendészeti együttműködés folytatására, megerősítésére és fejlesztésére, több területen, így például a közrend és közbiztonság, a szakképzés, a terrorizmus és kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem, valamint a közlekedésbiztonság terén.
A képviselő szerint az egyezmény további részletei között szerepel a legjobb gyakorlatok cseréje, a tapasztalatok megosztása, közös projektek és programok, munkalátogatások, képzések, konferenciák szervezése, valamint szakértők és vezető beosztású szakértők cseréje. Ezek a megállapodások annyira tágak, hogy gyakorlatilag bármit jelenthetnek. Az egyezmény emellett kitér az "Egy övezet, egy út" kezdeményezés biztonságának védelmére, a tengerentúli érdekek és a magyar-kínai vállalatok, projektek, alkalmazottak biztonságának garantálására is, de ezek pontos jelentése nem világos.
Hadházy Ákos hozzátette, hogy a kínai rendőrök magyarországi jelenlétét illetően voltak félelmek, hogy ez a kínai kommunista párt totális megfigyelésre alkalmas arcfelismerő kamerarendszerek átvételét jelentheti, ahogy Szerbiában valami hasonló történt, de a kormány korábban leszögezte, hogy csak a turistás helyek biztosításába és a tolmácsolásba segítenek be a kínai szervek. A képviselő által megtekintett dokumentum szerint az egyezmény nem minősül nemzetközi szerződésnek, így nem keletkeztet a nemzetközi jog alapján jogosultságokat és kötelezettségeket, ami azt jelenti, hogy a kormánynak nem kellett azt a parlamenttel elfogadtatnia, sem nyilvánosságra hoznia.
A kínaiakkal közös járőrözések egyik európai előfutára Olaszország volt, ahol már 2015-ben megállapodást kötöttek, de a gyakorlatot a világjárvány és a nem hivatalos kínai rendőrőrsök megjelenése miatt 2022-ben az olasz kormány nem kívánta folytatni. A Safeguard Defenders jogvédő csoport szerint Európa-szerte több mint száz hasonló objektumot találtak, amelyek a kínai állam saját területén kívül könnyebben hajthatnak végre olyan akciókat, amelyek súlyosan sérthetik az emberi jogokat és a jogállamiságot.
