Nem titkosak többé a titkosszolgálatok információi
1962. október 25-én, a kubai rakétaválság csúcspontján Adlai Stevenson, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szembeszállt szovjet kollégájával, Valerian Zorinnal, és nyilvánosságra hozta a U-2 kémrepülőgép által készített fényképeket, amelyeken szovjet rakétabázisok voltak láthatók Kubában.
Ez az esemény fordulópontot jelentett a válságban, és először hozott nyilvánosságra az amerikai kormány titkos hírszerzési információkat külpolitikai okokból. David V. Gioe és Michael J. Morell elemzése szerint ez a lépés diplomáciai nyomást gyakorolt a Szovjetunióra, és a deeszkaláció irányába terelte az eseményeket. Közel 60 évvel később, a Biden-adminisztráció hasonlóan járt el, amikor hírszerzési információkat hozott nyilvánosságra az ukrán–orosz határon felvonultatott orosz erőkről, figyelmeztetve ezzel a szövetségeseket és Ukrajnát a közelgő invázióra. Ezek az intézkedések lehetővé tették a NATO-tagországok számára, hogy gyorsan reagáljanak, és összehangolják az Oroszország elleni gazdasági szankciókat.
A kormányzat többször is nyilvánosságra hozott információkat egyetlen témában, hosszabb időn keresztül, ami újdonságnak számít a korábbi gyakorlathoz képest. A tisztviselők „stratégiai leminősítésről” és „stratégiai deklasszifikációról” beszélnek, amelyek ma már rutinszerű eszközöknek számítanak. Azonban a gyakorlat növekvő gyakorisága miatt szükségessé vált protokollok kidolgozása a lehetséges kockázatok kezelésére, mint például az információforrások védelme vagy a hírszerző közösség hírnevének megőrzése.
A Biden-kormányzat nem állt le az információk nyilvánosságra hozatalával az ukrán konfliktus kezdete után sem. Egy hónappal az invázió után Biden felfedte, hogy Oroszország vegyi és biológiai fegyverek bevetését fontolgatja, és később nyilvánosságra hozta az amerikai hírszerző közösség becslését Oroszország veszteségeiről. A kormányzat hasonlóan járt el Kínával szemben is, amikor Nancy Pelosi házelnök tajvani útja előtt és egy kínai kémballon amerikai légtéren való áthaladása után nyilvánosságra hozták a hírszerzési információkat.
A stratégiai deklasszifikációk az amerikai külpolitika tartós jellemzőjévé váltak, és a nyilvánosság, a média és a szövetségesek részéről létrehozott elvárások miatt nem valószínű, hogy a jövőbeni adminisztrációk lemondanának erről az eszközről. A szellem kiszabadult a palackból, és a hírszerzési információk nyilvánosságra hozatala az amerikai külpolitika egyik meghatározó eleme lett.
Az orosz-ukrán konfliktusban azonban Oroszország is új eszközökkel lép a harctérre. Az Abzats nevű új egységgel próbálják meg levadászni az ukránok drónjait, amelyek fontos szerepet játszanak a modern hadviselésben. Az Abzats egy kerekeken guruló alváz, amelyre a drónzavaró egységet rögzítették, és amely 300-600 méteres hatótávolsággal rendelkezik. A gép önállóan képes navigálni és elnyomni az ukrán drónok által használt frekvenciákat, így azok irányíthatatlanná válnak. A jelentések szerint az Abzats már a csatatéren van, bár nem világos, hogy sorozatgyártott példányokról vagy prototípusokról van-e szó.
Ezzel párhuzamosan az Európai Unió is lépéseket tesz a védelmi képességek növelése érdekében. Thierry Breton, az EU belső piacért felelős biztosa szerint az európai védelmi iparnak háborús gazdasági üzemmódba kell kapcsolnia, hogy Európa gyorsabban és többet állítson elő katonai eszközöket Ukrajna azonnali és hosszú távú támogatására. Az EU-Ukrajna védelmi ipari fórumon kijelentették, hogy az ukrán ipar fokozatos integrációját az európai védelmi technológiai és ipari bázisba (EDTIB) elő kell mozdítani, és növelni kell a kapacitásokat, hogy az ígért katonai segítség mihamarabb célba jusson. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Európának meg kell mutatnia, képes megvédeni magát, és csak közös erőfeszítéssel lehet segíteni Ukrajnát és megvédeni Európát. Az EU továbbra is arra ösztönzi a tagállamokat, hogy több és gyorsabb katonai segítséget nyújtsanak Ukrajnának.
