Közvélemény-kutatások: Tisza vagy Fidesz az élen?
A legfrissebb közvélemény-kutatások ellentmondásos eredményeket mutatnak a Fidesz és a Tisza Párt támogatottságáról, ami komoly vitákat váltott ki a magyar politikai életben.
A 21 Kutatóközpont legújabb felmérése szerint a Tisza Párt először előzte meg a Fideszt a pártot választó, biztos részvételt ígérők körében, 42%-kal a Fidesz 40%-ával szemben. Ugyanakkor a teljes népességben a Fidesz vezet 29%-kal a Tisza 26%-ával szemben. A kutatás október 9. és 15. között készült, 1000 fő megkérdezésével.
Kovács Zoltán államtitkár szerint a felmérés politikai akció, míg Magyar Péter, a Tisza elnöke úgy véli, hogy a Tisza támogatottsága folyamatosan nő, mivel az emberek valós alternatívát látnak bennük.
Török Gábor politológus szerint a közvélemény-kutatások nemcsak megmutatják, de alakítják is a politikai valóságot, és a Tisza erősödése várható volt.
A partpreferencia.hu kritikát fogalmazott meg a 21 Kutatóközpont módszertanával kapcsolatban, mondván, hogy az nem alkalmas a teljes társadalom vizsgálatára, és alulbecsüli a Fidesz szavazótáborát.
Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója szerint a Tisza 2 százalékpontos előnye nem elég a Fidesz legyőzéséhez, és a Mi Hazánk Mozgalom lehetne a mérleg nyelve.
A Publicus Intézet felmérése szerint a biztos szavazó pártválasztóknál 39-37 az arány a Tisza javára, míg a Nézőpont Intézet stabil Fidesz-vezetést mér.
A Századvég legújabb kutatása szerint a Fidesz-KDNP továbbra is stabilan vezeti a pártok rangsorát, 40%-kal a politikailag aktív lakosság körében, míg a Tisza 31%-on áll. A Mi Hazánk és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt egyaránt 6%-on állnak, míg a többi párt támogatottsága a bejutási küszöb alatt van. A politikailag aktív állampolgárok 8%-a nem válaszolt vagy nem tudja, kire szavazna.
Ha csak az aktív pártválasztók preferenciáit tekintjük, a Fidesz-KDNP a voksok 43%-át, a Tisza 32%-át, a Mi Hazánk Mozgalom és az MKKP 7-7%-át kapná. A baloldali pártok nem jutnának be az Országgyűlésbe.
A különböző kutatások közötti eltérések okai lehetnek a módszertani különbségek, az adatfelvétel módja, és a kérdésfeltevés. Pulai András, a Publicus ügyvezetője szerint sok apró tényező befolyásolhatja az eredményeket.