Érdemes-e a nyugdíjpénztári megtakarítást lakáscélra felhasználni?
A kormány új intézkedése lehetővé teszi az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások adómentes feltörését lakáscélra 2025-ben, ami komoly döntés elé állítja a megtakarítókat.
A közelmúltban bejelentett rendelet szerint 2025-ben az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások adómentesen felhasználhatók lakáscélokra. Ez a lehetőség kizárólag a 2025-ös évben, három alkalommal vehető igénybe, és csak a 2024. szeptember 30-án rendelkezésre álló egyenleg erejéig élhetnek vele a megtakarítók. A pénzt lakáshitel önerejének előteremtésére, lakáshitel törlesztésére, valamint meglévő lakás korszerűsítésére és felújítására lehet fordítani.
Az intézkedést sokan kritizálták, mivel lehetőséget ad arra, hogy a nyugdíjas évekre félretett pénzt akár minimális életszínvonal-növekedéssel járó felújításokra költsék el. Ugyanakkor lehetnek olyan esetek, amikor a megtakarítást a befizető jobban be tudja fektetni, és hosszú távon jobban jár, ha kiveszi a pénzét.
A Portfolio elemzése szerint, ha valaki a lakáshitel-tartozását előtörleszti a nyugdíjpénztári megtakarításából, különböző eredményekkel számolhat. Ha a megtakarítás tovább fut, 19,48 millió forintja lesz 15 év múlva. Ha előtörleszti a hitelt, és a törlesztőrészletből felszabaduló összeget ugyanabba a nyugdíjpénztárba fekteti vissza, 19,82 millió forintja lesz. Azonban, ha a pénzt elköltik, csak 11,11 millió forint marad.
A Bankmonitor szerint átlagosan 2 millió forint megtakarítással rendelkeznek a nyugdíjpénztári tagok, de akadnak 8,5 milliós megtakarítások is. Egy 8,5 milliós megtakarítás beforgatásával, ha 20 százalékos önerőt veszünk, maximum 34 millió forint lakáshitelt adhat a bank. Tehát összesen 42,5 millió forintból gazdálkodhat a megtakarító, ennyiért kell valahol lakást találnia.
Ennyiből a belső kerületekben egy 32 négyzetméteres, a külsőkben akár 60 négyzetmétert is megközelítő alapterületű lakásra is futhatja.
Az ingatlantulajdonos évente 5 százalékos nettó bérleti bevételre számíthat, azaz évente kb. 2,1 millió forintot tud megtermelni az ingatlanja. A bérleti díj eleinte a törlesztőrészlet 70 százalékát fedezi, a hiányzó összeget zsebből kellene törlesztenie. A bérleti díj a lakásárakkal és a keresetekkel együtt emelkedhet.
A döntés számos tényezőtől függ, például a hitel futamidejétől, kamatlábától, és a nyugdíjpénztári hozamtól. Minél hosszabb a hitel törlesztése, annál inkább megéri előtörleszteni, míg minél magasabb a várt nyugdíjpénztári hozam, annál kevésbé éri meg kivenni belőle a pénzt.
Az ingatlanbefektetés lehetősége különösen a nagyobb megtakarítással rendelkezők számára vonzó, mivel hosszú távon élethosszig tartó bevételi forrást jelenthet. Azonban ez a modell számos buktatóval jár, például nem biztos, hogy sikerül megbízható albérlőket találni, és az sem, hogy nem vezetnek be a jövőben Magyarországon valamilyen, a lakást bérbeadókat negatívan érintő szabályozást.
Ráadásul az önkéntes nyugdíjpénztárak nemcsak elég biztos, de viszonylag jól fialó befektetéseknek számítanak, amelyekhez az állam adókedvezményt is nyújt. Vagyis, ha valaki következetesen értelmezhető összegeket fizet be ezekbe a pénztárakba, akkor nyugdíjas korára elég sok pénzhez juthat.
Azoknak, akik nem lakást vásárolnának a nyugdíjpénztári megtakarításaikból, hanem a meglévő lakáshitelüket előtörlesztenék, még inkább megéri kétszer végiggondolni, tényleg kivegyék-e a pénzüket. Ők ugyanis akár milliókat is veszíthetnek, ha abból előtörlesztik a hiteleiket, de az alacsonyabb törlesztőrészletek miatt felszabaduló pénzt nem fektetik be, hanem elköltik.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak adójóváírásának maximuma évi 150 ezer forint, ezt érdemes lehet kimaxolni.