FIDE közgyűlés Budapesten: Oroszország és Belarusz továbbra is kizárva
A FIDE közgyűlése Budapesten döntött arról, hogy Oroszország és Belarusz továbbra sem vehet részt a nemzetközi sakkversenyeken.
A budapesti 45. sakkolimpia eseményei között szeptember 21-22-én került sor a FIDE közgyűlésére, ahol a nemzetközi szövetség döntött Oroszország és Belarusz visszahelyezéséről a nemzetközi sakkversenyekre. A közgyűlés végül úgy határozott, hogy nem állítják vissza az orosz szövetség teljes jogú státusát, így Oroszország és Belarusz továbbra sem szerepelhet a csapatversenyeken.
A Kirgiz Sakkszövetség elnöke, Babur Tolbaev javasolta, hogy az ukrajnai agresszió miatt kizárt Oroszországot és Belaruszt helyezzék vissza jogaikba, és válogatottjaik ismét indulhassanak nemzeti zászlajuk alatt a sakkolimpián. A szavazás három opciót tartalmazott: 1. A kirgiz javaslat elvetése, és a FIDE-t arra kötelezik, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen a NOB-bal a 12 évesnél fiatalabb parasakkozók ügyében. 2. A kirgiz javaslat elvetése, az oroszok és a belaruszok kizárása továbbra is érvényben marad. 3. Az oroszok és a belaruszok kizárásának megszüntetése.
A szavazás eredményeként az első opció nyert 66 szavazattal, a második 41, a harmadik pedig 21 szavazatot kapott. Ez azt jelenti, hogy nem helyezik vissza jogaikba az oroszokat és a belaruszokat, de tárgyalásokat kezdeményeznek a NOB-bal a 12 évesnél fiatalabb parasakkozók ügyében. Magyarország képviselője az első opcióra szavazott.
A FIDE történetében jelentős orosz befolyás volt megfigyelhető, hiszen a szervezet 100 éves fennállása alatt szovjet, majd orosz sakkozók uralták a sportágat. 1995 és 2018 között Kirszan Iljumzsinov volt az elnök, akit 2018-ban Arkagyij Dvorkovics váltott.
A közgyűlésen további fontos események is történtek. Yolander Persaudot választották meg az etikai bizottság elnökének, míg Magnus Carlsen, a norvég exvilágbajnok felszólalt az oroszok visszaengedése ellen.
Az Orosz Sakkszövetség elnöke az orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva azt állította, hogy az ukrán és amerikai külügyminisztérium manipulálta a szavazás résztvevőit, és a döntés politikai befolyásolás eredménye volt.
A szavazás titkos volt, bár nyílt szavazást kezdeményeztek. Az orosz és belarusz csapatok, himnuszaik és zászlóik tiltása legalább 2025. január elsejéig érvényben marad.