A magyar válogatott drámai meccsen vetett véget egy birodalom egyeduralkodásának

Napra pontosan 100 évvel ezelőtt volt a nyolcadik modern nyári olimpia megnyitója, a rendezvénynek ugyanúgy Párizs adott otthont, ahogyan tesz majd július 26. és augusztus 12. között a 33. ötkarikás játékok esetén.

Érdekesség, hogy bár ez még csak a nyolcadik olimpia volt, Párizs már másodszor láthatta vendégül a földkerekség legkiválóbb sportolóit. Az 1900-as viadalt Pierre de Coubertin báró nyitotta meg, aki a Nemzetközi Olimpia Bizottság egyik alapítója volt, és kívánsága szerint a francia fővárosban került megrendezésre az olimpiai mozgalom 30 éves jubileuma. Ez volt az utolsó olimpia NOB-elnöksége során. Az első párizsi olimpián a sportágkitalálások során olyan szokatlan versenyszámok is helyet kaptak, mint a lóval magas- és távolugrás, akadályúszás, élőgalamb-lövészet vagy a víz alatti úszás. Az olimpiai falu is itt debütált, amely 44 nemzet 3089 sportolóját fogadta be. Az I. világháború után Németország még nemkívánatos volt, de új nemzetek, mint Ecuador, Írország, Litvánia és Uruguay is bemutatkoztak, a Fülöp-szigetek pedig sportolókkal vett részt a viadalon. Lettország és Lengyelország a téli olimpián már részt vettek, de a nyári játékokon először indultak 1924-ben. A hivatalos megnyitóra július ötödikén került sor, de néhány versenyszám május 4-én kezdődött, így hosszabb időtartamot ölelt fel a játékok teljes időtartama. A nemek eloszlása nem volt kiegyenlített, 2954 férfi versenyző mellett csupán 135 nő vett részt, köztük magyar hölgyek is, Tary Gizella tőrvívásban elért hatodik helyezése volt az első magyar pontszerzés.

A magyarok az I. világháború után térhettek vissza az olimpiára, 1920-ban Antwerpenben rendezők lettek volna, de a vesztes nemzeteket kizárták. A magyar színeket 89 sportoló képviselte, és a két arany-, valamint négy-négy ezüst- és bronzérem a 13. helyre volt elegendő az éremtáblán. A házigazda Franciaország a dobogó harmadik fokára állhatott az Egyesült Államok és Finnország mögött.

Bartók Béla, a híres zeneszerzőt meghívták a művészeti versenyek bíráló bizottságába, de nem tudott részt venni. Hajós Alfréd, Magyarország első olimpiai bajnoka, aki 1896-ban Athénban aranyérmet szerzett, kiváló építészmérnök is volt, és a Párizsi Olimpián Lauber Dezsővel közösen építészet kategóriában ezüstérmet nyert. Weissmüller János, a későbbi Tarzan, az 1924-es olimpián több aranyérmet is szerzett úszásban és vízilabdában. Paavo Nurmi, "A repülő finn", öt aranyérmet nyert, és 2008-ig a legjobb férfi sportolónak számított, amíg Michael Phelps meg nem előzte.

Az uruguayi válogatott le tarolta a mezőnyt a labdarúgótornán, és az 1924-es olimpia volt az első világtorna a labdarúgás történetében. Az olimpiai bajnoki címet 1928-ban megvédte, és 1930-ban az első hivatalos világbajnokságot is elhódította. A Stade Olympique de Colombes volt a 1938-as világbajnokság döntőjének helyszíne is.

A vízilabdában az addig veretlen brit válogatottat a magyar csapat legyőzte egy több mint kétórás meccsen, ami a játékok történetének leghosszabb ütközetének számít. A magyar válogatott ezzel véget vetett a brit egyeduralomnak, és azóta 9 aranyéremmel vezeti az örökrangsort. A kajak-kenu sportágban Magyarország rendelkezik a legtöbb dobogós helyezéssel, bár az örökrangsorban harmadik helyen áll. Az olimpián bemutatkozott a baszk pelota, a la canne és a savete is.