A Twitter közösségi tényellenőrzése hatékonyan küzd az oltásokkal kapcsolatos álhírek ellen

Egy új kutatás kimutatta, hogy az X (korábbi nevén Twitter) közösségi tényellenőrző funkciója hatékonyan szűri ki a vakcinákkal kapcsolatos álhíreket, és jelentős potenciált mutat más témákban is az álhírek elleni harcban.

A JAMA szaklapban publikált tanulmány szerint a közösségi megjegyzések több száz millió pontos és hiteles tényellenőrzést végeztek a Covid-19-vakcinákkal kapcsolatban, ami a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem kutatói szerint új, innovatív módszert jelent a tényellenőrzés terén. A közösségi médiavállalatok korábban különböző taktikákat alkalmaztak a félretájékoztatás ellen, mint például a cenzúra, a shadowbannolás és figyelmeztető címkék használata, de ezek belső működésének részleteit nem hozták nyilvánosságra. Mathew Allen, a tanulmány társszerzője és az UC San Diego orvostanhallgatója szerint a vállalatok nem osztották meg az ilyen erőfeszítéseik hatékonyságának vizsgálatához szükséges adatokat.

Az X 2022 végén vezette be a közösségi megjegyzéseket, amelyek lehetővé teszik az önkéntes, független, névtelen és ideológiailag sokszínű felhasználók számára, hogy azonosítsák és javítsák a téves információkat tartalmazó bejegyzéseket. A folyamatot a nyilvánosság irányítja, nem a vállalat döntéshozói.

A kutatók 2022. december 12. és 2023. december 12. között gyűjtötték össze azokat a megjegyzéseket, amelyek vakcinákkal vagy a Covid-19-cel kapcsolatos kifejezéseket említettek, és összesen 45 783 feljegyzésből 657 foglalkozott a Covid-vakcinákkal. A havi jegyzetek száma a vizsgálat során 22-ről 186-ra nőtt.

A megjegyzések témáját, pontosságát és a forrás hitelességét egy fertőző betegségekkel foglalkozó orvos és virológus is beleértve egy kiértékelő csoport vizsgálta meg. A megvizsgált feljegyzések 51 százaléka foglalkozott a koronavírus-oltások nemkívánatos eseményeivel, 37 százaléka összeesküvés-elméleteket tárgyalt, 7 százalék vakcinaajánlásokat tartalmazott, és 5 százalék a vakcinák hatékonyságát elemezte. A jegyzetek 97,5 százaléka volt teljesen pontos, 2 százalék részben pontos, és 0,5 százalék pontatlan volt. A források tekintetében a feljegyzések 49 százaléka rendkívül hiteles forrásokra, 44 százalék közepesen hiteles forrásokra, és 7 százalék alacsony hitelességű forrásokra hivatkozott.

Nimit Desai, a tanulmány társszerzője és az egyetem orvostanhallgatója szerint figyelemre méltó, hogy az online közösség milyen ügyességgel irányítja a beszélgetéseket a pontos és jó minőségű bizonyítékok felé, ha megfelelő eszközökkel látják el őket.