Az Európai Parlament újra befagyasztaná Magyarországnak kiutalt forrásokat a jogállamisági aggályok miatt

Az Európai Unió által korábban részben felszabadított források újbóli befagyasztását sürgeti az Európai Parlament (EP) Magyarországgal kapcsolatos jogállamisági aggályok miatt. "Meg fogjuk nézni, hogy a pénz valóban a tanárokhoz kerül-e" - állítja Nicolas Schmit.

Nicolas Schmit, a Foglalkoztatásért és Szociális Jogokért felelős európai biztos a 24.hu-nak adott háttérbeszélgetés során, budapesti látogatása alkalmával elmondta, hogy a Demokratikus Koalíció, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Párbeszéd által rendezett kongresszuson beszélt, támogatva a magyar baloldali EP-listát. Schmit a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének, az Európai Parlament jelentős baloldali politikai csoportjának vezető EP-jelöltje.

Az Európai Parlament szerdán elfogadott állásfoglalása szerint, bár egyes területeken korlátozott javulás történt, a helyzet "a legtöbb területen aggasztó maradt", és egyesekben tovább romlott. Az állásfoglalás mellett 399 szavazatot adtak le, 117 ellen, és 28 tartózkodás volt.

Az állásfoglalás az Európai Bizottság által korábban befagyasztott, majd részben felszabadított közel 22 milliárd eurós EU-s felzárkózási forrásokra vonatkozik. A magyar bírósági reformok tavaly decemberben történt elfogadása után a pénz felének, amelyet nem blokkolnak más feltételek, elérhetővé vált a felhasználásra. Az EP állásfoglalása felszólítja a Bizottságot, hogy vonja vissza a döntését, különösen a nemzeti intézkedések és a volt igazságügyi miniszter, Judit Varga által kiszivárogtatott felvételek fényében, amelyek a vádhatóság függetlenségének hiányát és a büntetőeljárásokban való politikai beavatkozást sejtetik.

Az EP állásfoglalása több tucat egyéb problémát is felsorol, többek között:

• a Szabadságvédelmi Hatóság lehetséges felhasználását az NGO-k és a média elleni vizsgálatok indítására,
• a kormány túlzott befolyását a médiára, és
• az Integritás Hatóság "megfelelő előjogainak és végrehajtói hatalmának" hiányát.

Az állásfoglalás különösen elítéli a Szabadságvédelmi Törvényt, mivel azt az EU jogállamisági normáinak és demokráciai standardjainak alapvető megsértésének tekinti. Üdvözli, hogy az Európai Bizottság februárban kötelezettségszegési eljárást indított ellene, és felszólítja a magyar kormányt, hogy "haladéktalanul vonja vissza a törvényt".

Az EP állásfoglalása ismételten aggodalmát fejezi ki a magyar kormány képességével kapcsolatban, hogy hitelesen tölthesse be az EU Tanácsának elnökségét júliusban kezdődően. A dokumentum szerint Magyarország féléves forgó elnöksége problémás, mert "rendkívül kritikus időszakban" esik, amikor az új Európai Bizottság alakul.

Az állásfoglalás "ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy az EU források végső kedvezményezettjei ne maradjanak ki ezekből a forrásokból, ahogy azt az Jogállamisági Feltételrendszer Rendelet előírja;" és arra is felszólítja a Bizottságot, hogy "találjon módokat az EU források helyi és regionális hatóságokon és civil társadalmon keresztül történő szétosztására, ha az érintett kormány nem működik együtt a jogállamiság végrehajtásában tapasztalt hiányosságokkal kapcsolatban".

A biztos nem indul jó pozícióból; valamiért a szocialisták nem tudnak jó képviseletet elérni az EU vezetői pozícióiban. Jelenleg a négy legfontosabb vezetői szerepből csak a külügyekért és biztonságpolitikáért felelős főképviselő, Josep Borrell szocialista. A többi a Európai Néppárthoz vagy a liberálisokhoz tartozik, miközben a szocialisták a parlament második legnagyobb frakciója.

Schmit szerint a baloldal nagy ötlete az alapvető európai értékek és a demokrácia védelme, valamint a centrista pártok megértetése, hogy a szélsőjobbra való nyitás csak vereséghez vezet. Úgy véli, hogy az Európai Néppárt túl sokáig tűrte a Fideszt, pontosan tudva, mi történik.

"Semmit sem tettek, csak nézték, amíg Orbán el nem hagyta őket. Veszedelmes az extrémistákkal játszani. Mi azt mondjuk, hogy nincs szövetség az extrémistákkal, a szélsőjobbal. Ez nem politikai játszma; ezek azok az alapvető értékek, amelyeken Európa épül. Problémánk volt az egyik párttal Magyarország egyik szomszédjában, amely összeállt a szélsőjobbal. Azonnal felfüggesztettük őket. Az Európai Néppárt ezt nem tette meg; de mi igen.

Schmit a szlovák miniszterelnök, Robert Fico Smer pártjára utalt, amelyet a szocialista csoport szinte azonnal felfüggesztett a koalíciós kormány megalakulása után. Azonban még nem történt kizárás. Megkérdeztük a biztost, örülne-e, ha Fico pártja - mint a Fidesz - elhagyná saját politikai családját.

"Azt csinálják, amit akarnak. Ha elmegynek, nekem az is jó" - fogalmazott Schmit.

Schmit szerint a baloldal másik fontos ötlete Európa védelme. Úgy látja, egyszerűen lehetetlen megállapodni Putinnal.

"Ez veszélyt jelent Ukrajnára, Európára, értékeinkre, biztonságunkra. Elképzelhetetlen, hogy a baloldal megegyezzen az orosz elnökkel. Reméljük, hogy egy nap lesz lehetőség a békére, de most tárgyalni Putinnal szóba sem jöhet, mivel az egyetlen dolog, amit meg akar beszélni, az minden sajátjává tétel.

Schmit szerint a baloldal javaslata egy erős gazdaság támogatása. Komoly befektetésekre van szükség; a gazdaságot modernizálni kell, különös tekintettel a szén-dioxid-semlegességre.

"De a társadalmi szolidaritás is biztonságunk alapja, mert egy megosztott társadalom nem lehet biztonságos. Nem hiszem, hogy ez a Fidesz programjának része lenne.