Az Európai Parlament újra blokkolná a Magyarországnak szánt forrásokat
Az Európai Parlament (EP) szerdai állásfoglalásában aggodalmát fejezte ki a magyar jogállamiság helyzete miatt, és többek között a Magyar Péter hangfelvételre hivatkozva szorgalmazza, hogy újra blokkolják a már részben elérhetővé tett uniós forrásokat.
A magyar jogállamiságról szóló állásfoglalást 399 igen, 117 nem szavazat és 28 tartózkodás mellett fogadták el. Az Európai Néppárt, amelynek soraiban a KDNP is helyet kap, öt frakció nevében terjesztette elő a dokumentumot. Az állásfoglalás a 2018-ban indított "hetes cikkes" eljárásra fókuszál, amelynek keretében a Tanács már hatszor hallgatta meg a magyar kormányt, de még nem jutott ajánlásokig. Az EP arra szólít fel, hogy a Tanács lépjen a második szakaszba, és adjon ki konkrét ajánlásokat a helyzet javítására, valamint a végrehajtásra vonatkozó határidőket tartalmazó konkrét ajánlások kiadása révén javítsák a helyzetet.
Az állásfoglalás szerint a tavaly elfogadott igazságügyi reform ellenére is súlyos jogállami hiányosságok maradtak fenn. Kritizálja a Kúria elnökének elmozdíthatatlanságára vonatkozó szabályokat, és hiányolja a testület függetlenségének érdemi biztosítékait. Az EP szerint politikai beavatkozás érzékelhető az ügyészi szolgálatok és az Országos Bírói Tanács tagjainak munkájába.
A jogállamisági problémák miatt az Európai Bizottság a felzárkóztatási támogatások nagy részét befagyasztotta, de a tavalyi reformok elfogadása után a pénz felének lehívása már lehetségessé vált. Az igazságügyi követelmények az Európai Bizottság által befagyasztott, majd a tavaly decemberben elfogadott igazságügyi reformoknak köszönhetően nagyjából felerészben kiengedett 22 milliárd eurós felzárkóztatási támogatások szempontjából fontosak. Emellett a 10,4 milliárd eurós helyreállítási alap rendes kifizetéséhez szükséges 27 szupermérföldkőből 4-et ezek a követelmények jelentenek.
Az Európai Parlament márciusban pert indított a döntés miatt, és arra szólítja fel a Bizottságot, hogy értékelje újra a helyzetet, különösen a korábbi magyar igazságügyi miniszter kiszivárogtatott kijelentései fényében, amelyek a büntetőeljárásokba való politikai beavatkozásra utalnak.
Az állásfoglalás több tucat problémát sorol fel, többek között a Szuverenitásvédelmi Hivatal civilek és a média elleni vizsgálatait, a kormány médiára gyakorolt túlzott befolyását, és az Integritás Hatóság hatáskörének hiányát. Az EP elítéli a szuverenitási törvényt, és üdvözli, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított miatta.
Az EP aggályait fejezi ki a magyar kormány képességével kapcsolatban, hogy hitelesen vezesse a Tanácsot júliustól, és hangsúlyozza, hogy kész intézkedéseket hozni az Unió hitelességének megvédése érdekében. Az állásfoglalás bírálja Magyarországot az EU stratégiai érdekeit aláásó vétójogának használatáért, és elítéli a magyar kormány Oroszországgal kapcsolatos politikáját.
Az EP arra kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa az uniós források végső címzettjeinek megóvását, és találjon módot az uniós források helyi és regionális önkormányzatokon, valamint civil társadalmi szervezeteken keresztül történő elosztására, ha a kormány nem működik együtt a jogállamiság hiányosságaival kapcsolatban.
Az állásfoglalás előtt Donáth Anna, a javaslat egyik benyújtója, három módosítót adott be, amelyek a végső szövegbe is bekerültek. Ezek között szerepel az EU-s pénzek kifizetésének befagyasztása, a szuverenitásvédelmi törvény alkalmazhatóságának azonnali felfüggesztése, és az uniós ügyészséghez való csatlakozásra való törekvés.
Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója szerint a baloldal újabb támadást indított Magyarország ellen, és elvenné a magyarok pénzét. Donáth Anna válaszában hangsúlyozza, hogy az EU-s pénzt közvetlenül az iskolák, a munkahelyek, a civil szervezetek kellene kapják, és Magyarországnak csatlakoznia kellene az uniós ügyészséghez.
Ujhelyi István, aki jelenleg az Esély Közösség tagja, előre jelezte, hogy igennel fog szavazni a végső dokumentumra, mivel az őt támogatók többsége ezt várja tőle. Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának miniszterhelyettese a határozatot "Brüsszel jogállamisági szappanoperájának" nevezte, és úgy véli, hogy ez csak egy újabb "hazug lejáratás", amely helyett a valódi problémákkal, mint a gazdatüntetések, háború és megélhetési gondok, kellene foglalkozni.
