Új uniós jogszabály a nők elleni erőszak ellen

Az Európai Parlament történetében először fogadott el olyan irányelvet, amely a nők elleni erőszakot célozza meg, beleértve a kényszerházasságot és a nemi szervek megcsonkítását is.

Az új jogszabály célja, hogy erőteljesebb szabályokat vezessen be a tagállamokban az online erőszak és zaklatás, különösen a cyberflashing ellen, valamint hogy hatékonyabb segítséget nyújtson az áldozatoknak és elősegítse a nemi erőszak megelőzését. A jogszabály súlyosabb büntetéseket ír elő, különösen, ha a bűncselekmények közszereplők, újságírók vagy jogvédők ellen történnek, és az áldozatok megbüntetésének szándéka a nemük, szexuális irányultságuk, bőrszínük, vallásuk, társadalmi származásuk vagy politikai meggyőződésük alapján történik, vagy a „becsület” védelmére hivatkozás miatt.

Az irányelv hangsúlyozza az áldozatok védelmének fontosságát, az átmeneti menedékhelyek biztosítását és az egészségügyi szolgáltatások, különösen a reproduktív szolgáltatások jobb hozzáférhetőségét. A tagállamokat arra is kötelezi, hogy társadalmi figyelmet fordítsanak arra, hogy a nem beleegyezésen alapuló szexuális érintkezés súlyos bűncselekmény. Az Európai Bizottságnak ötévente jelentést kell tennie a tagállamok előrehaladásáról ezen a téren, és szükség esetén felülvizsgálja a szabályokat.

Frances Fitzgerald, a néppárti ír EP-képviselő és a javaslatcsomag társelőadója szerint Európa lehet az első kontinens, ahol véget ér a nők elleni erőszak. Az irányelv egy holisztikus megközelítést alkalmaz, amely az erőszak megelőzésére, az áldozatvédelemre és a büntetésre is kiterjed.

Evin Incir, a szocialista frakció svéd képviselője és a szabályozás másik jelentéstevője optimistán nyilatkozott, hogy ez a lépés a nők jogainak megerősítése felé történő első történelmi lépés, és egy győzelem az igazságnak és egyenlőségnek az Európai Unióban.

Az irányelvet 522 igen, 27 nem és 72 tartózkodással fogadták el. A magyar képviselők közül a Fidesz kilenc tagja tartózkodott, míg több ellenzéki képviselő, köztük Cseh Katalin, Ara-Kovács Attila, Dobrev Klára, Molnár Csaba, Rónai Sándor és Ujhelyi István igennel szavazott. Az irányelv kihirdetése után 20 napon belül lép hatályba, és a tagállamoknak három év áll rendelkezésükre a jogrendszerükbe való beillesztésére.

A magyar kormánypártok hozzáállása a nők elleni erőszak kérdéséhez évek óta felemás. A Kormányzati Tájékoztatási Központ egy korábbi nyilatkozatában a nők elleni erőszak növekedését Brüsszel és a baloldal bevándorláspárti politikájával hozta összefüggésbe. A Fidesz-KDNP nem ratifikálta az 2011-es isztambuli egyezményt, amelyet a magyar kormány 2014-ben aláírt, de a ratifikáció a mai napig nem történt meg, mivel az egyezmény egyes pontjai állítólag ellentétesek a kormány migrációs és genderpolitikájával.