Az ukránok megállíthatják az orosz tűzhengert, és a légvédelem is hamar megerősödik

„Amint megvan a zöld fény, másnap indulhatnak a szállítások” – mondta a Telexnek Rácz András, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, miután az amerikai képviselőház szombaton megszavazta az Ukrajnának szánt, 61 milliárd dollárnyi segélycsomagot.

Az amerikai képviselőház szavazása után az amerikai szenátus is hamarosan megszavazhatja a segélycsomagot, amelyet Joe Biden elnök gyors aláírást és kihirdetést ígért. Rácz András szerint a szavazás eredménye hamar megjelenhet a hadszíntéren, hiszen az amerikai fél már előkészítette a szállításokat, és jó adag ellátmányt már a szövetséges európai országokba vittek. Az ukrán tüzérség már a hétvégén látványosan többet lőtt, kevésbé spórolt, ami a segítség szinte biztossá válásának köszönhető.

Az Egyesült Államok által küldendő fegyverek pontos típusai nem nyilvánosak, de várhatóan 150 mm-es tüzérségi lőszer, HIMARS rakéták, légvédelmi és páncéltörő lőszerek érkezhetnek. Ezekkel valószínűleg meg lehet állítani a lassan előrenyomuló orosz tűzhengert, és hatékonyan lehet támadni az orosz tüzérséget. Néhány héten belül az ukrán légvédelem is sokkal erősebbé válik, ami segíthet az erőművek védelmében.

Az ukránok oldaláról érzékelhető a csalódottság, hogy mi tartott ennyi ideig az amerikai segítségnyújtás. Az oroszok a kötelező köröket megfutották az amerikai döntés elítélésével és fenyegetőzéssel, de ennél többet nem tehetnek. A segélycsomagot pár hónapja még ellenző Mike Johnson republikánus házelnök színeváltozása is a belső folyamatok eredménye.

Az ukrán sajtóban hónapok óta komoly kiábrándultság van, hogy várni kell az USA-ra. Az előző hétvégén az Izraelt érő iráni támadás elhárításában részt vevő amerikai, brit és jordán vadászgépek példája mutatja, hogy a szövetségesek képesek lennének lelőni azokat a drónokat, amiket Oroszország Ukrajnában vet be.

Az orosz haderő az utóbbi időszakban megújult erővel támadta az ukrán energetikai rendszert, komplett erőműveket ütve ki a hálózatból. A cél, hogy az ukrán védelmi ipar energiaellátását ellehetetlenítsék. A kapacitás 80 százalékát megsemmisítették, alig maradt működő, nagyobb hőerőmű az országban. Az erőműveknél nem lehet barkácsolni, hiányozni fognak a rendszerből, és várhatóan komoly energiaszűkösség lesz, különösen, ha a trafókat is ismét célba veszik.

Az ukránok könnyű öngyilkos drónokkal tudták támadni a rohamozó orosz egységeket, de nem mindegyik tud harckocsit megsemmisíteni. Az oroszoknak harckocsiból is egyre kevesebb van, és bármiféle mélységi áttörés így nem lehetséges. Az ukránoknak nincs elegendő kiképzett katona, így sem a veszteségeket nem lehet pótolni, sem pedig a fronton harcoló erőket rotálni.

Az F-16-os harci repülők érkezése még a jövő zenéje, de idén kis számban állnak majd hadrendbe, és fő feladatuk az ukrán légtér védelme lesz. Jelenleg az ukrán légvédelem gyengesége miatt az orosz légierő újra képes támogatni a saját csapatait.

Ihor Tyerehov harkivi polgármester szerint második Aleppó válhat az oroszok által támadott kelet-ukrajnai városából. Rácz szerint nem látszik, hogy az orosz haderőnek erre elegendő ereje lenne. Harkiv közel fekszik az orosz határhoz, és a város rombolása rakétákkal, drónokkal folytatódni fog, de szárazföldi támadás egyelőre nem lesz.

Nyáron az oroszok nagy támadásra készülnek, valószínűleg Donyeck megyében intenzívvé teszik a harcokat. Nagy áttörésre jelenleg nem képes az orosz haderő. A Donbaszban három védelmi vonal is ki lett építve, ebből Avgyijivkával elesett az első vonal, a másodikat ostromolják most.

Beljebb Ukrajnában nincs ennyire kiépített védelmi vonal, bár a Dnyeper folyó jelentős természetes akadály. Az északi, belarusz határ erdőkkel és mocsarakkal tarkított, nehezen járható terület, ami magában foglalja a csernobili sugárszennyezett zónát is.

A BBC oknyomozása szerint közel 50 ezer az igazolhatóan elesett orosz katonák száma. Rácz szerint az elemzői konszenzus arról van, hogy a valós szám legalább ennek kétszerese, tehát legalább 100 ezer körüli halott orosz katona lehet. Az ukránok szerint 450 ezres a teljes orosz veszteség.

A moldáv kormánynak nem katonailag kell tartania Oroszországtól. A teljes moldáv hadsereg kb. 5500 fős, érdemi légiereje nincs. A transznisztriai elit nem érdekelt a feszültség fokozásában, és a Transznisztriában állomásozó orosz katonák nem alkalmasak érdemi harctevékenységre. A moldáv vezetés politikai eszközökkel képzeli el az újraegyesítést. Ősszel elnökválasztás lesz Moldovában, és egy népszavazás az EU-csatlakozásról. Oroszország célja, hogy kudarcba fullassza ezt a népszavazást.