Nevelőszülőknél felnőtt állami gondozottak jobb esélyekkel
Az állami gondozásban élő gyerekek közül azok, akik nevelőszülői családban nőttek fel, jobb esélyekkel kezdik felnőtt életüket, mint az intézményi nevelésben részesültek – mutat rá egy magyar tanulmány.
Az Európai Unióban élő gyerekek körülbelül 1 százaléka, összesen 770 ezer gyerek, állami gondozásban él, Magyarországon ez a szám 20 ezerre tehető. Az állami gondozás célja, hogy ideiglenesen neveljék a gyereket, amíg visszakerülhet a saját családjába vagy örökbefogadó családba kerülhet. Azonban a vér szerinti szülők gyakran nem képesek megoldani a kiemeléshez vezető problémákat, és a 3 év feletti gyerekeknek nehéz örökbefogadó családot találni, így sokan hosszú éveket töltenek el a gyermekvédelmi rendszerben.
Az állami gondozásnak két fő formája van: az intézményi és a nevelőszülői elhelyezés. A háború utáni Európában az állami nevelőintézetek játszottak főszerepet a szülő nélkül maradt gyerekek nevelésében. Az idők során azonban a gyermekvédelmi szakma rájött, hogy a családhoz hasonló környezetben történő nevelés előnyösebb a gyerekek számára. Az angolszász országokban már szinte teljesen áttértek a nevelőszülői elhelyezésre, de az EU országaiban a gondozott gyerekek 40 százaléka még mindig intézményben él. Magyarországon jelenleg kétezer nevelőszülő hiányzik a rendszerből.
A nevelőszülői elhelyezés költségei jelentősen alacsonyabbak, mint az intézményi elhelyezésé, Magyarországon legalább 30 százalékkal kevesebbe kerül. A tanulmány szerint a nevelőszülőknél felnőtt serdülők jobb esélyekkel kezdik felnőtt életüket, mint az intézményben nevelkedő társaik. A nevelőszülőknél nevelkedő fiatal felnőttek 19 éves korukra 8 százalékponttal nagyobb valószínűséggel fejezik be a középiskolát, 11 százalékponttal nagyobb valószínűséggel dolgoznak vagy tanulnak az év nagyobb részében, és 6 százalékponttal kisebb eséllyel szednek pszichés problémákra gyógyszert.
A lányok esetében a nevelőszülői elhelyezés 12-12 százalékponttal csökkenti a tinédzserkori szülés és az abortusz valószínűségét. A tanulmány szerint ezek a becslések valószínűleg alábecsülik a nevelőszülői elhelyezés valódi pozitív hatásait.
Az eredmények fontosak az európai uniós gyerekvédelmi politika számára. Ha az EU országai, köztük Magyarország, csökkenteni tudnák az intézményi elhelyezés arányát az angolszász országokban mért 15 százalékra, akkor összesen 190 ezer gyerek nevelőszülői elhelyezését kellene megoldaniuk.
Módszertan
A tanulmány adatai a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Adatbankjának Admin3 nevű adminisztratív paneladatbázisából származnak, amely 2003-tól 2017-ig követi nyomon a magyar népesség 50 százalékának életeseményeit. Az adatok anonimizáltak és az adatvédelmi előírások betartásával férhetők hozzá.
A környezetvédelem és a zöldmosás jelensége
A környezetvédelem terén is fontos előrelépéseket kell tenni, hiszen a mikroműanyagok globális problémát jelentenek, amelyek az emberi egészségre is komoly hatással vannak. Az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testületének alelnöke, Ürge-Vorsatz Diána és Litkai Gergely humorista is felhívta a figyelmet a mikroműanyagok veszélyére és a greenwashing (zöldmosás) jelenségére a cégek körében az Economx Business Talks 2024 konferencián.
A mikroműanyagok a természetbe és az élelmiszerláncba kerülve súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak, például az emberi méhlepényben is megtalálhatóak, felelősek lehetnek a férfiak nemzőképességének lefeleződéséért, és az agyba kerülő anyagok például a Parkinson-kórért.
A zöldmosás jelensége pedig azt jelenti, hogy egyes cégek többet költenek arra, hogy zöldnek látszódjanak, mint a valós zöld átálláshoz szükséges lépésekre. Az Európai Unió be fogja tiltani a termékekre vonatkozó általános környezetvédelmi állítások bizonyíték nélküli használatát, valamint az olyan állításokat, hogy egy termék semleges, csökkentett vagy pozitív hatással van a környezetre, mivel a gyártó ellensúlyozza a kibocsátást.
Ez a tudatosság és a felelősségvállalás a gyermekvédelemben is fontos, hiszen a társadalom egésze számára előnyös, ha a gyermekek megfelelő körülmények között nőhetnek fel, és később egészséges, boldog felnőttekké válhatnak. Az állami gondozásban élő gyerekek esélyeinek javítása mellett tehát a környezetvédelem és a fenntarthatóság iránti elkötelezettség is kiemelt jelentőséggel bír a jövő generációi számára.