Balog Zoltán próbatétele
Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület vezetője, egy bizalmas körben tartott beszédében arról számolt be, hogy próbált menteni egy lelkészt, akit a rendőrök bilincsben akartak elvinni, valamint a bicskei gyermekotthon ügyében is közbelépett. A budapesti Ráday Házban március 9-én szombaton összegyűlt közel négyszáz dunamelléki lelkipásztor és főgondnok hallhatta a püspök szavait, aki már lemondott a református egyház vezetéséről, de püspöki székét meg akarta őrizni.
Balog a gyülekezeti lelkész-főgondnoki konferencián elmondta, hogy nem számított a közéleti következményekre, amikor kegyelmet kért egy általa ártatlannak vélt személynek, és ezt most súlyos hibának tartja. A 444.hu által megszerzett beszédleirat szerint Balog egy pénzügyi elszámolással kapcsolatos esetről is beszélt, de a részletekre nem tért ki.
A püspök beszédében említést tett arról is, hogy korábban többször is kegyelmet kért, és hogy a közéleti befolyását hogyan érvényesítette. A beszédleiratban szereplő kérdőjelek arra utalhatnak, hogy a felvétel bizonyos részei nem voltak érthetőek.
Balog Zoltán a beszédében azt is elmondta, hogy a kegyelmi ügyben nem csak ő, hanem mások is részt vettek, köztük a köztársasági elnök, Novák Katalin és Varga Judit igazságügyi miniszter is, akik aláírták a pedofil igazgató bűnsegédjének kegyelmi kérvényét. A püspök azonban nem válaszolt arra a kérdésre, hogy ki kereste meg először a kegyelmi ügyben, és hogy mások, például református lelkészek, iskolaigazgató, szülők és diákok is csatlakoztak-e a kéréshez.
A református egyház zsinati elnökségének tagjaitól is érdeklődtek Balog beszédének részleteiről, de választ nem kaptak. A zsinat április 24-én ülésezik, ahol eldőlhet, hogy Balog maradhat-e püspök. A püspök már a megbízatása felénél jár, de több mint száz református lelkész, presbiter és egyháztag lemondásra szólította fel, és voltak, akik az egyházból is kiléptek emiatt. A múlt héten az egyház tíz tagja jelentette fel a püspököt a zsinati bíróságon.
Balog Zoltán a kegyelmi botrány kirobbanása óta távozott több pozícióból, de diplomata útlevele és nagyköveti címe továbbra is érvényes. A miniszterelnök bizalmasa és korábbi minisztere a botrány kirobbanásakor elvonult egy ausztriai kolostorba, és csak hazatérése után ismerte el, hogy ő állt Kónya Endre kegyelmi ügye mögött.
A 444.hu által közölt hangfelvétel alapján Balog arról is beszélt, hogy az ilyen és ehhez hasonló “megkeresések”, miszerint vesse latba befolyását, nem is voltak ritkák. Azt mondta, “emlékszem, amikor először kaptam egy ilyen üzenetet valakitől – régi szolgatársam és lelki testvérem –, hogy te vagy a mi Józsefünk ott a fáraó udvarában, hát intézkedj, csináld, mondjad, kérjed!”.
A Parókia, a Dunamelléki Református Egyházkerület hírportálja szerint Balog Zoltán a hatéves püspöki ciklus felénél járva beszámolt a három évvel ezelőtti egyházkerületi közgyűlésen elmondott beköszöntő beszédéről. A püspök a közéleti-politikai megközelítés és a lelki megközelítés közötti különbséget hangsúlyozta, és kijelentette, hogy a szolgálatukat úgy kell végezniük a közéletben is, hogy száz százalékig Istené legyenek. Balog Zoltán lemondott zsinati elnöki tisztségéről, hogy elejét vegye az egységbontó törekvéseknek, és nem tartaná helyesnek, ha újra zsinati elnök akarna lenni. A kegyelmi ügy miatt a volt miniszterségének árnyéka vetül az egyházra, ami szerinte helyreállítható.
A püspöki beszámolót követő fórumbeszélgetésen egy lelkipásztor felhívta a figyelmet arra, hogy csak bűnös ember kaphat kegyelmet, az ártatlannak igazság jár, egy másik lelkipásztor szerint a „kegyelmi ügy” nem teológiai kérdés, hanem politikai tévedés volt. Balog Zoltán válaszában világossá tette, hogy az ő szubjektív megítélése volt az ártatlanság, azonban az elnöki kegyelem nem ezen az alapon született.
Balog Zoltán beszédéről készült leirat szerint a püspök egy álmatlan éjszakát követően gondolkodott azon, hogy kit kellene felhívni és hogyan kellene elrendezni egy bizonyos ügyet úgy, hogy az ne legyen törvénytelen. A kegyelmi ügyben játszott szerepéről azt mondta, hogy ha valaki úgy gondolja, hogy valaki egy konkrét ügyben méltatlan büntetést kapott, akkor az a dolga, hogy kegyelmet kérjen, ha erre van lehetősége. Balog Zoltán beszédét két jelenlévő egyháztag teljesen ellentétes módon értékelte. Az egyházkerületét biztosította, hogy ha olyan döntést hoznak együtt, ami áldozatot kíván, akkor ő ezt az áldozatot meg fogja hozni.
A zsinatra való felkészülés során a Balog lemondását követelő táblát adtak a budapesti Kálvin-szobor kezébe, amelyen a következő szöveg állt: „Balog Zoltán, a velejéig romlott, képmutató, pökhendi politikus lelkész nem maradhat püspök!”. A zsinaton kiderülhet, valójában mennyire széles körű ez a felháborodás és a Balog lemondása iránti igény.
Egy nyílt levélben, amelyet a kirúgott református kántor és hívő társai írtak, követelik Balog Zoltán leváltását a zsinat résztvevőitől. A levélben kifejtik, hogy Balog püspök cselekedetei az állam és egyház közötti egészségtelen összefonódás megtestesülése, és hogy az egyház politikai kiszolgáltatottságát testesíti meg. A levél szerint az egyház semmit sem tanult a történtekből, és Balog továbbra is az egyház mindenható vezetője maradhat. A levél írói szerint Balog magatartása rossz hírét keltette az egyháznak, viszálykodást és megosztottságot eredményezett, ezért kezdeményeznek eljárást a Zsinati Bíróságnál és követelik leváltását. Az aláírók között van az a Vargha Anikó is, aki korábban Tökölön volt kántor, amíg meg nem váltak tőle február végén, egy presbiteri ülésen, röviddel azután, hogy a Facebookon kritizálta Balogot. Balog püspöki pozíciójáról nem mondott le, és bár 130 református lelkész, presbiter és egyháztag értelmiségi, valamint petíciózó hívek sokasága lemondásra szólította fel, az ügyre rálátó források szerint erőteljesen lobbizik saját maga érdekében.