A Hitlerrel kollaboráló Horthy-Magyarország egészét áldozatként beállító döntés, amely a magyar Holokauszt áldozatai iránti össznemzeti felelősséget a németekre hárította, a választási kampány finisében az erősödő hazai szélsőjobb szavazóira kacsintgatva született, spontán felháborodást váltva ki nagyon sok jóérzésű emberből - írják a szervezők az eseményre invitáló közleményükben. 

Bár az Orbán-kormány emiatt felfüggesztette a tervet és a 2014-es választásokat követően vitát igért a tervről, már kétharmados győzelme másnapján a elrendelte az építkezést.

Csakhogy akkorra már ott volt a téren egy ellen-emlékmű, amely útját állta az állami akaratnak. Épp tíz éve, 2014. március 23-án egy flashmob során több száz budapesti polgár személyes emléktárgyak, kövek, mécsesek lerakásával elfoglalta az állami emlékmű kiszemelt helyét a Szabadság téren.

S bár a szobrot később rendőri segítséggel odaerőszakolták, a civil ellenállás azóta is sikeresen akadályozza, hogy fel is avassák.

"A kormány immár tíz éve  gyáván hallgat és tűrni kénytelen, hogy az Eleven Emlékmű mára a civil kurázsi szimbólumává, és - a  Duna-parti cipők mellett - nemzetközi turista-érdeklődés célpontjává vált"

- fogalmaznak.

Az Eleven Emlékmű aktivista közössége arra hív minden jóérzésű magyart, hogy

2024. március 23-án 15 órától ismételjük meg a villámcsődületet. Verődjünk össze újra a Szabadság térem, hozzunk újra köveket, mécseseket és emléktárgyakat, és erősítsük meg igazságunkat a történelemhamisító hivatalos emlékezetpolitika ellenében!

Az egyórásra tervezett demonstráción beszédet mond Ungváry Rudolf  közíró, felolvassa Szívlapát c. versét Parti Nagy Lajos és idetoljuk Böröcz András szobrászművész Zajkeltő vagonját.

Mellettük zenész meglepetésvendégek is fellépnek.

Kiemelt kép: az Eleven Emlékmű „születése” 2014. márciusában; fotó: frisshirek.hu