Az Európai Szocialisták Pártjának (PES) elnöke, Stefan Löfven gyakorlatilag ultimátumot adott a szlovákiai választásokat megnyerő Irány – Szociáldemokrácia (Smer-SD) párt populista vezetőjének. A korábbi svéd miniszterelnök kezdeményezni akarja a Smer kizárását, ha Robert Fico nem változtat mielőbb Ukrajnával kapcsolatos álláspontján. A Smer elnöke ezt zsarolásnak tartja. Egy Facebook-videóban arról beszélt, gratuláció helyett zsarolás érkezett az európai szocialistáktól. Vagy azt mondjuk, amit az Egyesült Államok szeretne, vagy kidobnak minket – tette hozzá Robert Fico. Szerint Lövfen álláspontja antidemokratikus, tekintélyelvű. Úgy véli, szuverén politikusokat nem illik megzsarolni. A kormányalakítással megbízott politikus arra is emlékeztetett, az európai baloldal veszített a közelmúltbeli választásokat, arra számított, hogy győzelmét pártcsaládja vezetése örömmel fogadja majd. De vajon tud-e egyáltalán Robert Fico kormányt alakítani. A szlovák belpolitikai kérdések-és fordulatok értelmezésében, újra Cúth Csaba szlovákia-szakértő, a bumm.sk főszerkesztője segít eligazodni. 

F.H: Tud-e Fico kormányt alakítani?

C.Cs: Igen, a választások győzteseként meg is kapta a felhatalmazást Zuzana Čaputová köztársasági elnöktől a kormány összeállítására. Ficonak most 14 napja van arra, hogy ezt megtegye. Ha nem jár sikerrel, akkor a második helyezett Progresszív Szlovákia (PS) kapja meg a lehetőséget.

F.H: Kik lehetnek Fico potenciális partnerei?

Nem jöhet létre kormány a Peter Pellegrini vezette Hlas nélkül, amely párt a Smerből vált ki, tehát ideológiailag közel állnak egymáshoz. A kiváláshoz személyes és stílusbeli okok vezettek. Pellegrini, aki az újságíró-gyilkosságot követően éppen Ficot váltotta a kormányfői székben 2018-ban, meghagyta szabad vegyértékeit a jobbközép pártok felé, ezért most mindkét oldalról érkeznek az ajánlatok. Pellegrininél van a momentum, hiszen megkérheti az árát mindkét oldaltól (egyes híresztelések szerint még a kormányfői tisztséget is felajánlották neki), de már középtávon nem neki áll a zászló, hiszen Fico könnyen eladhatja majd azt a narratívát, hogy nincs is szükség két szociáldemokrata pártra és a Hlas felőrlődik, a liberális jobbközép Progresszív Szlovákiával kötött szövetséget meg a választói nehezebben fogadnák el és csapódhatnak szintén a Smerhez. Pellegrini és néhány euroatlanti irányultságú politikus nem rajong a Smerrel való koalícióért, de valószínűleg őket fogják választani. A kisebbik koalíciós partner kiválasztásának nem kellene gondot okoznia, hiszen a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) hosszú múltra tekint vissza az együttműködésük, legutóbb 2020-ban kormányoztak együtt. A problémát az jelentheti, hogy az SNS 11 mandátumából csupán a párt elnöke párttag, a többiek radikális, mély nemzeti érzelmű, oroszbarát csoportosulások. A négy preferenciaszavazatnak köszönhetően olyan négyes csoportokba verődhetnek az SNS listáján bejutó külsősök, amelyek egymaguk képesek lehetnek megbuktatni a szűk többséggel bíró kormányt, hiszen a 150 fős parlamentben 76 mandátumra van szükség a parlamenti többséghez, a Smer, a Hlas és az SNS összesen 79-cel rendelkezne. Ez problémát jelenthet már a kormányalakítás során is, de a helyzet csak fokozódhat a kompromisszumokat követelő kormányzás során. Az SNS egyben tartása tehát nem lesz egyszerű, éppen ezért fogja a Smer megkeresni a két parlamenti ciklust kihagyó, de a parlamentbe visszakapaszkodó Kereszténydemokrata Mozgalmat (KDH). Nem csak azért, mert két képviselővel többel rendelkeznek, hanem azért is mert egységesek. A KDH azon ritka pártok egyike maradt Szlovákiában, amely még rendelkezik kiépített struktúrákkal, tagsággal és ez következetességet követel meg a pártvezetőktől, akik a kampányban kijelentették, hogy nem működnek együtt a Smerrel. Ha az SNS-t és a KDH-t is sikerülnie bevonzania a Smernek a kormányba, akkor akár alkotmányos többségük is lehetne, de a kispártok részéről ez biztos öngyilkosságot jelentene, hiszen csereszavatosakká válnak.

F.H: Milyen a közhangulat Szlovákiában a választások után?

C.Cs: Egyelőre mindenki várakozik, de a legtöbb elemző nem tartja kétségesnek, hogy Ficonak sikerül összeállítania a kormányt.

F.H: Az EU reakcióit figyelembe veszi-e Robert Fico?

C.Cs: 2016 és 2020 között az akkor még egységes Smer (a Hlas csak később alakult meg), az SNS-szel és a Bugár Béla vezette Híddal kormányzott együtt. Ebben a kormányban a Híd volt az, amelynek köszönhetően megmaradt Szlovákia euroatlanti irányultsága. Úgy tűnik ezt a szerepet Peter Pellegrini veszi át, aki kijelentette, hogy az ország EU-s és NATO-tagsága nem képezheti vita tárgyát és meg kívánja őrizni az ország külpolitikai irányultságát. A migránskérdésben valószínűleg meg fognak tudni egyezni Ficoval, már csak azért is, mert a csökkenő népszerűségét úgy próbálta megállítani a Hlas, hogy az utolsó hetekben a migránsok megállításával kampányolt. Az Ukrajnában zajló háború kapcsán lehet, hogy Ficonak finomítania kell majd a fegyverszállítások leállítására tett ígéretét, mert Pellegrini ugyan maszatolt a kérdésben, de főleg azért, mert sok volt neki a Magyarországon is ismert „békepárti” narratívája. A nyugati sajtó egy Meloni-féle karrierpályát lát vaslószínűnek Fico esetében, aki a belügyekben el fog számolni az ellenfeleivel, de a lényegi kérdésekben nem megy szembe a fősodorral. Orbánnal szemben Fico nem rendelkezik alkotmányos többséggel, „csak” egy 23%-os párt áll mögötte, koalíciós kényszerben van, mindez azt jelenti, hogy nem fogja tudni átalakítani a közjogi berendezkedést. Nincs a kezében a sajtó jelentős része sem és az EU-ban, illetve a kollektív nyugaton már tanultak Magyarország példájából és már az elején meg kívánják zabolázni az autoriter törekvéseket. Ezzel együtt lesznek közös érdekeik Magyarországgal, hiszen már korábban is együtt léptek fel például az élelmiszerek kettős minősége ellen vagy akár csak a legutóbb az ukrán gabona kapcsán, új életet lehelhetnek a V4-ekbe is, bár ennek tőkesúlyát inkább Csehország és még inkább Lengyelország adja, ahol hamarosan szintén választások lesznek. Közös pont továbbá az oroszoknak való kitettség az energiahordozók területén, elég ha arra gondolunk, hogy a MOL leányvállalatát, a Slovnaftot Világi Oszkár, Orbán Viktor barátja vezeti.

F.H: Ha nem Fico, ki kerülhet még hatalomra?

C.Cs: Ha Ficonak nem sikerült a rendelkezésre álló 14 nap alatt összeállítania a kormányát, az azt is jelentheti, hogy a PS-nek sikerült kibillentenie a Hlast a Smer mellől, de még ezzel együtt sem biztos, hogy képes lenne a kormányalakításra, mert a hozzá közel álló, szintén liberális SaS mellett meg kellene győznie a konzervatív KDH-t is, azonban a kampány során kiéleződtek többek között a konzervatív-liberális ellentétek is. Két ilyen bravúr azért ritkán történik meg még a szlovák politikában is.