Egyre nagyobb fejtőrést okoz sok településen a gyerekek óvódai elhelyezése, a bölcsödéiről már ne is beszéljünk. Egyrészt – főleg a több települést összefogó intézményekben –, nincs elég hely, és ami még ettől is riasztóbb, nincs elég személyzet, akik biztonságosan el tudja látni a gyerekeket.

Győrladaméron is felütötte a fejét ez a probléma, hiszen annyi ovis lett, amennyit már nem tudnak befogadni, ezért szabályozásokat vezettek be, amiről az április taggyűlésen beszélt a polgármester.

A döntés szerint a beiratkozásnál azok élveznek elsőbbséget, akik életvitelszerűen a településen élnek.

Ez talán még így is helyesebb döntés, mintha elsumákolták volna, amiről bizony több településen lehet hallani a szülöktől, miszerint 25-30 gyerek esetén sincs meg a megfelelő humán erőforrás, és így nem érzik biztonságban gyermekeiket, mi több: szerintük ennyi gyerekkel nem lehet „normálisan” foglalkozni, így a megfelelő fejlődésük sem garantált és nem is biztosított.

Pedig az óvoda minden gyerek számára egy fontos mérföldkő, főleg a szociális készségeik fejlesztésére. Itt találkoznak más gyerekekkel, és megtanulják, hogyan kell együttműködni, barátságokat kötni és másokkal együtt játszani. Az óvoda segít abban is, hogy a gyerekek megtanulják kezelni az érzelmeket, megoldani a konfliktusokat és tiszteletben tartani másokat.

Továbbá különböző lehetőségeket kínál a gyerekek számára, hogy felfedezzék a világot és fejlesszék képességeiket. Játékos tevékenységeket, és strukturált tanulási lehetőségeket biztosít, amelyek segítik a gyerekek gondolkodását, problémamegoldó képességét és kreativitását.

Itt megtanulnak önállóan dönteni, kezdeményezni és felelősséget vállalni a cselekedeteikért. A napi rutinok és tevékenységek segítenek a gyerekeknek a szabályok és elvárások megértésében, valamint az önálló viselkedés és a pozitív szokások kialakításában.

És ami nagyon lényeges: az iskolára való átmenetet is elősegíti. Itt a gyerekek megtanulják az iskolai környezetre jellemző elvárásokat, szabályokat és rutinokat.

Fotó: pixabay