Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára a Finn Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések vitájában a csatlakozási folyamatot ismertetve felidézte: a NATO 2022 júniusi madridi csúcstalálkozóján hozott döntést arról, hogy meghívja Finnországot és Svédországot a csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdésére.
A csatlakozási tárgyalások sikeres lezárása után 2022. július 5-én írták alá a tagok a Finnország csatlakozásáról szóló jegyzőkönyveket, majd kezdetét vehette a jegyzőkönyvek megerősítésének folyamata a NATO-tagállamokban. Elmondta, a kormány támogatja a javaslatot és a NATO északi bővítését. Kitért arra: Finnország partnersége a NATO-val közel 30 éve nyúlik vissza, Finnország 1995 óta szoros partneri viszonyt tart fenn a NATO-val, számos két- és többoldali együttműködésben vesz részt.
Finnország az 1990-es évek óta fokozatosan növelte a katonai szövetséggel való katonai együttműködést, a szövetség által vezetett műveletekben és missziókban való részvétel által a finn fegyveres erők átvették a NATO szabványait, ennek eredményeként a finn hadsereg teljes mértékben képes együttműködni a NATO-val. Továbbá 2013 óta Finnország partnerországként részt vesz a szövetség kollektív védelmi gyakorlatain. A szövetség olyan országgal bővül, amely minden tekintetben megfelel a NATO-csatlakozás követelményeinek és ütőképes, együttműködésre képes fegyveres erővel rendelkezik.
Képviselői felszólalások
Novák Előd (Mi Hazánk) a világháború felé tett újabb lépésként értékelte a NATO-bővítést. A Mi Hazánk Finnország csatlakozásának magyar vétóját szorgalmazza immár egyedüli pártként, mert meglátásuk szerint Oroszországgal szembeni provokáció a katonai szövetség bővítése - közölte.
Javasolták a csatlakozás kihirdetéséről szóló szavazás elhalasztását is és egy nemzeti konzultációt is. Civil népszavazási kezdeményezés is van a Nemzeti Választási Bizottság előtt az ügyben, ezért is érdemes lett volna elhalasztani a szavazást.
Európa békéje szempontjából fontos, hogy legyen Oroszország és a NATO között egy pufferzóna. Eddig Északon Svédország és Finnország töltötte be ezt a szerepet - mondta. Novák Előd szerint a "szemfényvesztő kormánypropagandával szemben" az amerikai érdekek kiszolgálásához asszisztál Magyarország is. Feltette a kérdést, az ukrán katonák kiképzésén kívül milyen eddig eltitkolt segítséget nyújtottunk Ukrajnának, adtunk-e üzemanyagot és ha igen, mennyiért Ukrajnának? Novák Előd kijelentette: a vétó lehetőség, hogy Magyarország fellépjen a háború kiszélesítése ellen.
Vadai Ágnes (DK) arról beszélt, Menczer Tamás beszéde "korrekt volt", de megkésett, hiszen tavaly júniusban döntöttek Madridban Svédország és Finnország meghívásáról a NATO-ba. Kifogásolta, hogy a kormány soha nem magyarázta meg késlekedése okát, melynek hátterében megítélése szerint a kormány személyes sértettsége áll.
Azt is mondta, Magyarország nyerni fog Finnország - és remélhetőleg Svédország mielőbbi - NATO-csatlakozásával.
Vadai Ágnes azt kérte a kormánytól, tegyenek meg mindent, hogy az országgyűlés a lehető leghamarabb ratifikálja Svédország csatlakozását is.
Tóth Bertalan (MSZP) pártja nevében üdvözölte, hogy nyolc hónap után Magyarország eljutott odáig, hogy ratifikálja legalább a finn csatlakozási szándékot, és szégyenteljesnek nevezte ezt a nyolc hónapot.
Svédország és Finnország a csatlakozással vállalja, hogy a tagállamok segítségére siet, ha megtámadják azokat. Magyarországnak örülnie kellene, hogy e két ország a segítségére siet, annak ellenére, hogy Magyarországon folyamatosan leépül a jogállam.
Brenner Koloman (Jobbik) úgy fogalmazott: Európa a biztonságunk, Európa és a NATO biztosítja a magyar polgárok biztonságát és a békét. Pártjuk szerint azért kell mindkét ország NATO-csatlakozását sürgősen ratifikálni a magyar Országgyűlésnek, mert ez a nemzeti érdek.
Azzal, hogy nem szavaztak még a ratifikációról, Magyarország nemzeti érdekérvényesítési képessége csökkent, és komoly károk estek az ország nemzetközi megítélésén - vélekedett. Megkövette a finneket és a svédeket, méltatlannak nevezve a procedúrát.
Szerinte az Országgyűlés Svédország NATO-csatlakozásáról azért nem szavaz, mert a kormánypártok "a magyar nemzeti szuverenitást Törökországban keresik".
Tompos Márton (Momentum) azt mondta: káosz van a kormánypártoknál, majd azt kérdezte képviselőiktől, milyen érzés amikor "a főnök bemond valamit, és aztán, hogy ne legyen neki arcvesztése, elviteti önökkel a balhét".
Úgy fogalmazott: ugyanilyen érzés a tanároknak, a kirúgott honvédeknek, postásoknak, az ügyeleti rendszerbe kényszerített háziorvosoknak, majd sajnálatát fejezte ki, hogy egy diplomáciai botrányt kellett kavarni ahhoz, hogy a kormánypárti képviselők átérezzék, "mit művelnek ezzel az országgal".
Fotó: pexels.com