Összességében 15 ezer új munkahely jön létre a már meglévő, dél-koreai gödi, iváncsai és komáromi üzemben, valamint a leendő debreceni kínai CATL-gyárat vizsgálva.
- Samsung gödi telephelye: ígéretek szerint 2700 új munkahely, a gyár azóta is bővül,
- SK Komáromban ezer, és az iváncsai üzemben 2,5 ezer új munkahely,
- CATL debreceni üzemében 9 ezer új munkahelyet ígérnek.
A G7 hozzáteszi, hogy mindehhez pluszban jön hozzá az infrastruktúra fejlesztése, amit az állami támogatásba nem számolnak bele, mégis a magyar adófizetők finanszírozzák. Megállapították, hogy a három meglévő akkumulátorgyár infrastruktúra-fejlesztésére 360 milliárd forintot költött el a magyar állam az elmúlt években, és még számos jóváhagyott fejlesztésnek nem ismert a költsége.
Mit kap ezért pénzügyi értelemben a magyar állam? A lap a Samsungot vette példaként, így állapították meg, hogy a cégnek nyújtott állami támogatás nagyjából ötévi teljes adó- és járulékkedvezménnyel ér fel.
Független szakértőkkel és civilekkel együtt perli be a Momentum a debreceni akkugyár környzethasználati engedélyét
Amennyiben a per sikerrel végződne, akkor az építkezést le kell állítani - írja a párt lapunkhoz eljuttatott közleményében.
A Momentum szerint jogszerűtlenül adták ki az engedélyt, mert:
- a környezethasználati engedély kiadása során nem megfelelően vizsgálták a beruházás Nemzeti Környezetvédelmi Programmal való összhangját;
- nem került bevonásra a nyilvánosság az eljárás valamennyi szakaszában;
- nem megfelelően értékelték a tervezett gyár okozta környezeti terhelést, így többek között egy, az embriókra és felnőttekre is veszélyes vegyület talajban történő felszívódásának kockázatát, valamint a szennyvízbe kerülés jelentette veszélyeket. Nem vizsgálták a vegyszer semlegesítésének lehetőségeit sem;
- nem vizsgálták a szén-dioxid-kibocsátás okozta környezeti terhelést.
– teszi hozzá Facebook-bejegyzésében a párt.
Fotó: CATL weboldala