Aggasztónak ítélte a sajtó és a kultúra szabadságát hazánkban az EP küldöttsége
Központosítás, öncenzúra, nacionalista narratíva, ideológiai beavatkozás: komoly aggályokat fogalmaz meg a média, az oktatás és a kultúra helyzetéről az Európai Parlament küldöttségének magyarországi látogatásáról készült jelentés – tudta meg a Népszava. A lap információi szerint Koltay András a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke nemcsak, hogy pár kérdést provokatívnak minősített, de azt is megkérte a távozófélben lévő delegációtól, hogy ne jöjjön többet Magyarországra.
A frisshirek.hu portál pont az a média hiány, ami egy működő demokráciában természetes kellene legyen, éspedig elfogulatlan, naprakész hírek közvetítője közéletről, politikáról, kultúráról, sportról egyaránt. Nálunk nincs és nem is lesz részrehajlás! Hogy ez így is maradjon, kérlek támogasd munkánkat adományoddal, hívd meg ismerőseid, hogy olvassanak bennünket és kerünk, kövess és lájkolj minket a közösségi médiában is.
TámogatásBeszélgetőpartnereink nagy többsége egy feszült, rendkívül érzékeny és átpolitizált munkakörnyezetről tett említést, amelyet a nyugtalanság légköre jellemez, és amely a kormányzati politikák potenciális kritikusainak öncenzúrájához vezet
- szerepel abban a jelentésben, amely a Népszava birtokába jutott, és amelyet az z Európai Parlament kulturális és oktatási bizottságának héttagú delegációja készített magyarországi tapasztalataikról. Az uniós testület kereszténydemokrata, szocialista, liberális és euroszkeptikus frakcióihoz tartozó tagjai tavaly november elején jártak hazánkban, amikor a kormányzat szereplői és állami hatóságok vezetőin túl találkoztak ellenzéki politikusokkal, hatalomtól független újságírókkal, oktatási, kulturális intézmények, civil szervezetek képviselőivel is - amelyről a frisshirek.hu-n is hírt adtunk.
Az összegző tapasztalatuk az volt, hogy az állam és a kormány képviselői azt akarták bemutatni, hogy hazánkat a normalitás, a társadalmi és gazdasági jólét, a politikai feszültségek hiánya és a társadalomnak a Fidesz ideológiai irányvonalához való erős ragaszkodása jellemzi.
A rózsás kép ellenére a küldöttség mást sejtett valóságnak. Aggodalmaikat a médiaszabadság és pluralizmus, az akadémiai szabadság, a jogállamiság és az alapvető jogok magyarországi helyzetével kapcsolatban a Népszava birtokába jutott jelentésben is megfogalmazták. Sőt tételesen
kifogásolták a média szabályozását, és kétségbe vonták a médiahatóság függetlenségét,
továbbá kitértek a KESMA megalakulására is, amely meglátásuk szerint bizonyítéka a független médiát felszámolásának, és hogy a médiát a kormány szolgálatára kényszerítik.
Hangot adtak annak a kritikájuknak is, hogy a közmédia alig enged teret a hatalomtól független hangoknak, miközben az állam és az állami vállalatok túlnyomórészt a kormánypárti sajtónál hirdet. A jelentés szerint Koltay András, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke a delegáció náluk tett látogatásán - amelyről a frisshirek.hu-n is beszámoltunk - kijelentette, hogy
a médiapluralizmusnak nincs meghatározása.
Úgy vélekedett, hogy a média ab ovo nem független, és mindig is egy adott politikai irányvonalat követett. A hivatalos összefoglalóban igaz nem szerepelt, de Koltay András a delegáció szerint bizonyos kérdéseket provokatívnak minősített, sőt arra is megkérte búcsúzáskor a küldöttséget, hogy ne jöjjenek többé Magyarországra.
A küldöttség tagjai szilárdan meg vannak győződve arról, hogy a magyar kormány szándékosan osztja fel a médiumokat kormánypárti és ellenzéki médiára, és ezt a felosztást az ország történelmi fejlődésével indokolja. Ezzel szemben a delegáció… a szabad és független médiatér szükségességében hisz
- idézi a Népszava az EP-delegáció jelentését. A sajtó helyzetén túl azonban a küldöttség foglalkozott a magyar akadémiai szabadsággal is, amelyről szintén kritikus véleményt alakított ki. Meglátásuk szerint
Magyarországon hiányzik a tudományos szabadságot garantáló következetes, világos és átfogó jogi rendszer.
Új szervek és szervezetek jelentek meg, amelyekkel azonban csak tovább erősödik a hatalmi kontroll, és amely hozzásegíti a rendszert a tanárok és intézmények autonómiájának csökkentéséhez. Fokozódik az oktatás tartalmába való ideológiai beavatkozás az egyházi tulajdonú oktatás kiterjesztésével is.
A kultúrpolitika területén is a folyamatos központosítást bírálta a küldöttség.
Ahogy kifogásolták azt is, hogy az állam egyre inkább átveszi az önkormányzatok feladatait, szakmai szervezetekkel pedig alig egyeztet a kormány. A delegáció úgy vélte, hogy a törvényalkotás hazánkban a véleménynyilvánítás szűkítését és a művészetek kormányzati szabályozásának kiterjesztését, hivatali ellenőrzését szolgálják. A hatalom ideológiájának térnyerését érték tetten a kulturális és a művészeti életben is, amelyet többek között nacionalista narratívának is neveztek az EP hazánkba látogató politikusai. Az alternatív álláspontokat szerintük egyszerűen magyarellenesnek minősítik, és a hatalom korlátozza a kreatív kifejezést, csökkentve a pluralitást a művészetben.
Miközben Pósán László, az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes elnöke azzal példálózott, hogy a művészek szabadon megvallhatják véleményüket, mondván a két magyar Oscar-díjas filmrendező is szemben áll a kormánnyal.
A küldöttség jelentése hamarosan az Európai Parlament illetékes szakbizottságának asztalára kerül, és megvitatják majd eredményeit.
A kiemelt kép: Budapest, 2022. november 4.; Sabine Verheyen európai néppárti (EPP) német képviselő, az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága delegációjának vezetője sajtótájékoztatóra érkezik Budapesten, az Európai Parlament Kapcsolattartó Irodájában 2022. november 4-én. MTI/Balogh Zoltán
