Aggasztónak ítélte a sajtó és a kultúra szabadságát hazánkban az EP küldöttsége
Központosítás, öncenzúra, nacionalista narratíva, ideológiai beavatkozás: komoly aggályokat fogalmaz meg a média, az oktatás és a kultúra helyzetéről az Európai Parlament küldöttségének magyarországi látogatásáról készült jelentés – tudta meg a Népszava. A lap információi szerint Koltay András a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke nemcsak, hogy pár kérdést provokatívnak minősített, de azt is megkérte a távozófélben lévő delegációtól, hogy ne jöjjön többet Magyarországra.
Beszélgetőpartnereink nagy többsége egy feszült, rendkívül érzékeny és átpolitizált munkakörnyezetről tett említést, amelyet a nyugtalanság légköre jellemez, és amely a kormányzati politikák potenciális kritikusainak öncenzúrájához vezet
- szerepel abban a jelentésben, amely a Népszava birtokába jutott, és amelyet az z Európai Parlament kulturális és oktatási bizottságának héttagú delegációja készített magyarországi tapasztalataikról. Az uniós testület kereszténydemokrata, szocialista, liberális és euroszkeptikus frakcióihoz tartozó tagjai tavaly november elején jártak hazánkban, amikor a kormányzat szereplői és állami hatóságok vezetőin túl találkoztak ellenzéki politikusokkal, hatalomtól független újságírókkal, oktatási, kulturális intézmények, civil szervezetek képviselőivel is - amelyről a frisshirek.hu-n is hírt adtunk.
Az összegző tapasztalatuk az volt, hogy az állam és a kormány képviselői azt akarták bemutatni, hogy hazánkat a normalitás, a társadalmi és gazdasági jólét, a politikai feszültségek hiánya és a társadalomnak a Fidesz ideológiai irányvonalához való erős ragaszkodása jellemzi.
A rózsás kép ellenére a küldöttség mást sejtett valóságnak. Aggodalmaikat a médiaszabadság és pluralizmus, az akadémiai szabadság, a jogállamiság és az alapvető jogok magyarországi helyzetével kapcsolatban a Népszava birtokába jutott jelentésben is megfogalmazták. Sőt tételesen
kifogásolták a média szabályozását, és kétségbe vonták a médiahatóság függetlenségét,
továbbá kitértek a KESMA megalakulására is, amely meglátásuk szerint bizonyítéka a független médiát felszámolásának, és hogy a médiát a kormány szolgálatára kényszerítik.
Hangot adtak annak a kritikájuknak is, hogy a közmédia alig enged teret a hatalomtól független hangoknak, miközben az állam és az állami vállalatok túlnyomórészt a kormánypárti sajtónál hirdet. A jelentés szerint Koltay András, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke a delegáció náluk tett látogatásán - amelyről a frisshirek.hu-n is beszámoltunk - kijelentette, hogy
a médiapluralizmusnak nincs meghatározása.
Úgy vélekedett, hogy a média ab ovo nem független, és mindig is egy adott politikai irányvonalat követett. A hivatalos összefoglalóban igaz nem szerepelt, de Koltay András a delegáció szerint bizonyos kérdéseket provokatívnak minősített, sőt arra is megkérte búcsúzáskor a küldöttséget, hogy ne jöjjenek többé Magyarországra.
A küldöttség tagjai szilárdan meg vannak győződve arról, hogy a magyar kormány szándékosan osztja fel a médiumokat kormánypárti és ellenzéki médiára, és ezt a felosztást az ország történelmi fejlődésével indokolja. Ezzel szemben a delegáció… a szabad és független médiatér szükségességében hisz
- idézi a Népszava az EP-delegáció jelentését. A sajtó helyzetén túl azonban a küldöttség foglalkozott a magyar akadémiai szabadsággal is, amelyről szintén kritikus véleményt alakított ki. Meglátásuk szerint
Magyarországon hiányzik a tudományos szabadságot garantáló következetes, világos és átfogó jogi rendszer.
Új szervek és szervezetek jelentek meg, amelyekkel azonban csak tovább erősödik a hatalmi kontroll, és amely hozzásegíti a rendszert a tanárok és intézmények autonómiájának csökkentéséhez. Fokozódik az oktatás tartalmába való ideológiai beavatkozás az egyházi tulajdonú oktatás kiterjesztésével is.
A kultúrpolitika területén is a folyamatos központosítást bírálta a küldöttség.
Ahogy kifogásolták azt is, hogy az állam egyre inkább átveszi az önkormányzatok feladatait, szakmai szervezetekkel pedig alig egyeztet a kormány. A delegáció úgy vélte, hogy a törvényalkotás hazánkban a véleménynyilvánítás szűkítését és a művészetek kormányzati szabályozásának kiterjesztését, hivatali ellenőrzését szolgálják. A hatalom ideológiájának térnyerését érték tetten a kulturális és a művészeti életben is, amelyet többek között nacionalista narratívának is neveztek az EP hazánkba látogató politikusai. Az alternatív álláspontokat szerintük egyszerűen magyarellenesnek minősítik, és a hatalom korlátozza a kreatív kifejezést, csökkentve a pluralitást a művészetben.
Miközben Pósán László, az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes elnöke azzal példálózott, hogy a művészek szabadon megvallhatják véleményüket, mondván a két magyar Oscar-díjas filmrendező is szemben áll a kormánnyal.
A küldöttség jelentése hamarosan az Európai Parlament illetékes szakbizottságának asztalára kerül, és megvitatják majd eredményeit.
A kiemelt kép: Budapest, 2022. november 4.; Sabine Verheyen európai néppárti (EPP) német képviselő, az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága delegációjának vezetője sajtótájékoztatóra érkezik Budapesten, az Európai Parlament Kapcsolattartó Irodájában 2022. november 4-én. MTI/Balogh Zoltán