- szerepel abban a jelentésben, amely a Népszava birtokába jutott, és amelyet az z Európai Parlament kulturális és oktatási bizottságának héttagú delegációja készített magyarországi tapasztalataikról. Az uniós testület kereszténydemokrata, szocialista, liberális és euroszkeptikus frakcióihoz tartozó tagjai tavaly november elején jártak hazánkban, amikor a kormányzat szereplői és állami hatóságok vezetőin túl találkoztak ellenzéki politikusokkal, hatalomtól független újságírókkal, oktatási, kulturális intézmények, civil szervezetek képviselőivel is - amelyről a frisshirek.hu-n is hírt adtunk.
A rózsás kép ellenére a küldöttség mást sejtett valóságnak. Aggodalmaikat a médiaszabadság és pluralizmus, az akadémiai szabadság, a jogállamiság és az alapvető jogok magyarországi helyzetével kapcsolatban a Népszava birtokába jutott jelentésben is megfogalmazták. Sőt tételesen
Hangot adtak annak a kritikájuknak is, hogy a közmédia alig enged teret a hatalomtól független hangoknak, miközben az állam és az állami vállalatok túlnyomórészt a kormánypárti sajtónál hirdet. A jelentés szerint Koltay András, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke a delegáció náluk tett látogatásán - amelyről a frisshirek.hu-n is beszámoltunk - kijelentette, hogy
Úgy vélekedett, hogy a média ab ovo nem független, és mindig is egy adott politikai irányvonalat követett. A hivatalos összefoglalóban igaz nem szerepelt, de Koltay András a delegáció szerint bizonyos kérdéseket provokatívnak minősített, sőt arra is megkérte búcsúzáskor a küldöttséget, hogy ne jöjjenek többé Magyarországra.
- idézi a Népszava az EP-delegáció jelentését. A sajtó helyzetén túl azonban a küldöttség foglalkozott a magyar akadémiai szabadsággal is, amelyről szintén kritikus véleményt alakított ki. Meglátásuk szerint
Új szervek és szervezetek jelentek meg, amelyekkel azonban csak tovább erősödik a hatalmi kontroll, és amely hozzásegíti a rendszert a tanárok és intézmények autonómiájának csökkentéséhez. Fokozódik az oktatás tartalmába való ideológiai beavatkozás az egyházi tulajdonú oktatás kiterjesztésével is.
Ahogy kifogásolták azt is, hogy az állam egyre inkább átveszi az önkormányzatok feladatait, szakmai szervezetekkel pedig alig egyeztet a kormány. A delegáció úgy vélte, hogy a törvényalkotás hazánkban a véleménynyilvánítás szűkítését és a művészetek kormányzati szabályozásának kiterjesztését, hivatali ellenőrzését szolgálják. A hatalom ideológiájának térnyerését érték tetten a kulturális és a művészeti életben is, amelyet többek között nacionalista narratívának is neveztek az EP hazánkba látogató politikusai. Az alternatív álláspontokat szerintük egyszerűen magyarellenesnek minősítik, és a hatalom korlátozza a kreatív kifejezést, csökkentve a pluralitást a művészetben.
A küldöttség jelentése hamarosan az Európai Parlament illetékes szakbizottságának asztalára kerül, és megvitatják majd eredményeit.
A kiemelt kép: Budapest, 2022. november 4.; Sabine Verheyen európai néppárti (EPP) német képviselő, az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága delegációjának vezetője sajtótájékoztatóra érkezik Budapesten, az Európai Parlament Kapcsolattartó Irodájában 2022. november 4-én. MTI/Balogh Zoltán