A jegybankelnök azt mondta, meg kell előzni, hogy 2030-ban utódaink feltegyék a kérdést, hogy miért nem sikerült, hol és hogyan tévesztettek utat.
– mondta Matolcsy György.
Hozzátette, még nem látható, hogy 2023-ban ezt az úttévesztést képesek-e módosítani. Elvileg igen, mert megtették korábban többször is, de még most nem látható – értékelt.
Matolcsy arról is beszélt, hogy Magyarországot a 2010-es évek hibái most érték utol; az élelmiszer-ársapkák rontották a helyzetet, mert 3-4 százalékpontot adtak az inflációhoz, az élelmiszeripar termelékenysége pedig a második legalacsonyabb az EU-ban; az ársapkák mellett az egyik legnagyobb hiba az volt, hogy a kormány elengedte a költségvetést; nagyon fájó az elmaradt oktatási, felsőoktatási reform, az egészségügyi ipar és szolgáltatások reformja, hiszen ezek a minőségi fordulat részei lehetnének; lehagyott minket Portugália, Lengyelország, Románia nagyon közel van hozzánk, Horvátország pedig ki fog lőni, ezért
muszáj feltenni a kérdést, hogy miért vagyunk az utolsó ötben az EU-ban.
Matolcsy nem tartja magát sértődöttnek, nem is frusztrált, és nem is veszett össze a miniszterelnökkel, de elvi ellentét van a jegybank és a kormány között - foglalta össze a klubradio.hu.
Matolcsy György emlékeztetett: korábban, a koronavírus-járvány idején sikeresen kezelte a válságot együtt a kormány, a jegybank, a bankrendszer, az üzleti szektor és a családok, a válságkezelést tizennégy hónap alatt megoldották.
Azt mondta: miután volt egy sikeres évtized, és miután sikeresen kezelték a Covid-válságot, az MNB "teljes mellszélességgel ráfordulhatott az új válság megelőzésére, az infláció kezelésére". A kormány azonban nem így gondolta, és ezzel a korábbi évtized sikere, az egyensúlyi növekedés megbomlott - tette hozzá.
Úgy vélte, jelenleg
Kifejtette: a felzárkózási kihívás azt jelenti, hogy míg 2019-ig egy sor országot megelőzött Magyarország, mostanra több visszaelőzte. Sok mindent megoldottak a 2010-es évtized elején, de utána "reformsivatag" alakult ki, reformok nélkül azonban nincs fenntartható növekedés - jelentette ki.
Matolcsy György kiemelte: bár az MNB elemzéseivel szeretett volna "a kormány szívére és agyára hatni, hogy indítsa meg a szükséges reformokat, ez nem történt meg".
Az MNB elnöke tanulságként említette, hogy a múlt stratégiai hibái akár tíz évre is árnyékot vetnek, hogy világos célt kell kitűzni, hogy az nyer, aki a válságot reformokra, átalakításra használja fel, valamint hogy a régiók együtt mozognak.
Hazaárulás, felségsértés és társai: ez történt, miután Matolcsy a parlamentben nevesítette Orbán Viktort a brutálisan rossz gazdasági helyzet kapcsán
Witzmann Mihály (Fidesz) arra tért ki: a magyar gazdaság a járvány harmadik hulláma alatt is bővülni tudott, a GDP éves alapon 0,7 százalékponttal haladta meg a válság előtti szintjét. Eközben a nemzetközi termelési láncok zavarai lassították a folyamatokat.
Rámutatott arra, hogy a költségvetési hiány és az államadósság 2021-től csökkenő pályára állt.
Mint mondta, legkésőbb az évtized végére olyan pénzügyi rendszer alakulhat ki, amely figyelemeb veszi a zöld szempontokat. Szólt a lakáshitelek piacáról, ahol két kezdeményezése is volt a jegybanknak.
Dávid Ferenc (DK) felidézte a jegybankelnök parlamenti bizottságban elmondott december 5-i, kormánykritikus beszédét.
Azt mondta: bár 2021 közepén ütött be az infláció, már 2017-ben inflációs pályára állt a magyar gazdaság, hiszen már akkor is az uniós adat kétszerese volt a magyar áremelkedés. Vagyis bőven a háború előtt megkezdődött a folyamat - szögezte le.
Szólt arról, hogy Matolcsy György korábban hibásnak nevezte a 2021-es kormányzati politikát, amely Dávid Ferenc szerint egy évtizedes hátrányt okozott.
Emlékeztetett: az elnök megismételte azt a dilemmáját, hogy az infláció beindulásakor a jegybank a fékre lépett, a kormány pedig a gázra. Milyen reménye lehet a magyaroknak, ha a két fél szögesen ellentétes gazdaságpolitikát képvisel? Kialakulhat-e egy szinkron a két intézmény között? - kérdezte. Kifogásolta, hogy a magyar társadalmat a folyamatokról nem tájékoztatták, sőt miért nem jelzett a jegybank elnöke az ársapkák hibás intézménye miatt a kormánynak?
Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka az Országgyűlés és a kormánypártok részéről azt az elvárást fogalmazta meg, hogy jegybank tegye a dolgát és segítse a kormányt és a parlamentet a szankciós infláció visszaszorításában.
Fontos, hogy év végére egyszámjegyűre "vágják vissza" az inflációt - jelezte.
Megjegyezte: az inflációt idén talán teljes mértékben nem tudják megszüntetni, mert okai nem Magyarországon vannak, s bár nem mindenben értenek egyet a jegybankkal, de közös a harc, egymásra vannak utalva az infláció elleni küzdelemben.
Vajda Zoltán, az MSZP vezérszónoka felidézte, hogy a jegybank elnöke már tavaly decemberben, az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén "pusztítóan éles kritikát" fogalmazott meg, és már akkor kitért a hibás gazdaságpolitikára, arra, hogy elszállt a költségvetési hiány és jelezte, megbomlott a kormány és a jegybank közötti gazdasági összhang.
Most a "felségsértés" esete is megvalósult, nevesítette a miniszterelnököt beszámolójában - mondta. A jegybank elnök tételesen szólt az általa hibásnak tartott döntésekről, a pénzügyi és kamatcsapdáról és arról, hogy nem nagy hozzáadott értékű cégeket csábítanak Magyarországra, az akkumulátorgyárak ugyanis nem ilyenek - fogalmazott.
Ugyanakkor a képviselő megjegyezte, a jegybank elnöke önkritikát nem gyakorolt, hiszen a jegybank feladata az infláció elleni küzdelem is.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt: nem feloldható kommunikációs konfliktus, hanem elvi ellentét áll fenn a jegybank és a kormány között, így pedig az infláció kezelhetetlen, a forint árfolyama "nem rendezhető".
A politikus szerint mihamarabb közös hangot kell találniuk a feleknek annak érdekében, hogy kiszámíthatóvá váljon a hazai gazdasági környezet.
Itt ellendrukkerségnek nincs helye, itt az ellendrukkerség hazaárulás - jelentette ki a Jobbik vezérszónoka. "Amit Matolcsy György sikertörténetnek nevez, az szerintem ezer sebből vérzik" - mondta.
Kifogásolta, hogy az expozéban nem esett szó a forint árfolyamáról, ami "a legbrutálisabb különadó" a családok számára; szerinte "tudatosan engedték el hosszú éveken keresztül a forintot, és ez a kormánynak nagyon jól jött", hiszen stratégiai szövetségesei, az expotáló multicégek ezzel jól jártak.
Apáti István (Mi Hazánk) szerint "az elmúlt 13 év átlagához képest szokatlan őszinteséggel" beszélt a jegybankelnök. Úgy fogalmazott "majdnem teljes körű, feltáró jellegű beismerő vallomást tett", de a felelősséget hárítva "a miniszterelnök egyik áldozataként akarja bemutatni saját magát".
Kifogásolta, hogy a kormányoldal az ukrajnai konfliktus és az Oroszország elleni szankciók inflációs hatását emlegeti, aztán beismeri, hogy 2021 őszén vezették be az árstopokat, "tehát semmiféle összefüggés nincs az infláció kirobbanása, elszállása és a háború között". Szerinte az okok sorában sokkal inkább a covid-válság helytelen kezelése is említendő.
Apáti István felvetette: ha - mint azt a kormányzat képviselői közölték - ötödáron szerződtünk az orosz gázra, akkor miért ilyen drága a "mesterségesen alulszámolt" átlagfogyasztás feletti lakossági felhasználás és miért nem hozzák nyilvánosságra a vonatkozó szerződéseket.
Azt sürgette, hogy az élelmiszergazdaságra, ne a kínai pedig a kínai hitelekből teremtett akkumulátorgyárakra helyezze a fejlesztés hangsúlyát a kormány.
Forrás: MTI
Fotó: MTI/Kovács Attila