Nemrég kínai kutatók arról számoltak be, hogy több mint tíz éve egyszercsak megállt a földmag forgása, majd az ellentétes irányba kezdett mozogni ismét - számolt be a Telex a Nature Geoscience-ben megjelent tanulmányról. Bár a változás a hétköznapi életben nem volt szembeötlő, annak hatása lehet rá.

A Föld és a földmag ugyanis egymástól függetlenül mozog.
Sokkal drámaiabb, lényegében apokaliptikus hatással bírna ugyanis az, ha a Föld fejezné be a forgást, és elindulna mondjuk az ellentétes irányba.

Bár világunk felfedezése rohamos léptékben halad, és milliárd fényéves távolságokról is vannak képzeteink, a földmaggal kapcsolatban még a kutatók is inkább csak sejtésekkel rendelkeznek. Azt szondákkal ugyanis nem lehet elérni.

A belső mag 5000 kilométer mélyen pihen a felszín alatt,

de még a külső mag burka is 2900 kilométeres távolságra fekszik a felszíntől. A mag sugara 1300 kilométer hosszú. A kutatók úgy képzelik, hogy

a külső mag egy fortyogó fémleves, míg a belső mag egy 6000 Celsius-fokos fémgolyóhoz hasonlítható.

Azt 1936-ban fedezték fel, hogy a Föld magja részekre bomlik, amelyre egy 1929-es új-zélandi földrengést elemezve láttak rá. A föld legbelső részének kutatásához azóta is a földrengések, azaz a szeimikus adatok nyújtják az elsődleges információkat. Később arra is rájöttek, hogy

a földmag két fő anyaga a nikkel és a vas.

Csak a földrengések és a hidegháborús nukleáris fegyverkísérletek hatására kezdték azt is gyanítani, hogy a föld belseje nem mozdulatlan, hanem forog. 1996-ban szintén egy kínai kutató vetette fel azt, hogy a belső mag a Föld felszínétől eltérő sebességgel mozoghat, amely azóta bizonyítást is nyert.

Sőt azóta az is kiderült, hogy a belső mag változóan forog, hol lassul, hol pedig felgyorsul.

Mások azonban vitatják, hogy ez a változékonyság állandó volna, meglátásuk szerint a sebességváltozás csak időleges. És vannak olyan kutatók is, akik megkérdőjelezik a szeizmikus adatok értelmezését, amely szerint azok nem a föld magjáról, inkább külszíne részekről árulnak el információkat.

A Pekingi Egyetem kutatói ezzel szemben a földmag komplett történeti tengelyét is meg tudják rajzolni vélekedésük szerint:

  • a 70-es évek elején  a belső mag nem forgott,
  • majd keleti irányba indult el, begyorsult, túllépte a Föld felszín forgásának sebességét, aztán lelassult,
  • 2009 és 2011 között állt,
  • majd elindult nyugati irányba, újra gyorsul, és a lassulást követően a 2040-es években áll ismét meg.

A földmag rotációjának felszínre gyakorolt hatását egyelőre kutatják a tudósok. Szerepe lehet a Föld mágneses mezőjének fenntartásában, de befolyással lehet a napok hosszára is.

A kiemelt kép forrása: unsplash.com