Hevesben lakástüzekben tavaly 2 ember vesztette életét, 23 pedig megsérült. Eloltásukhoz 581 tűzoltóautót riasztottak, a szakembereknek összesen 267 órára volt szükségük az oltáshoz. A leghosszabb beavatkozás több mint nyolc órán át tartott: novemberben Hatvanban a Mikes utcában egy családi házban robbanás történt, füstölt az épület, melynek egyik fala bedőlt és egy részén a tető is beszakadt. A megrongálódott, balesetveszélyes részeket a tűzoltók visszabontották, a tüzet eloltották.
A leggyakrabban nyílt láng használata, elektromos probléma, a fűtési rendszer hibája, főzés, vagy dohányzás vezetett tűzhöz – tájékoztatott a Heves Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.
Mint írták, 7 esetben panelház valamelyik lakásában keletkezett tűz, ez 5 esettel kevesebb, mint 2021-ben. 50 alkalommal a kéményből indult ki a tűz, közel minden hetedik lakástűz a kéményben keletkezett. 29 kigyulladt épületben gázpalackok is voltak, amelyek nehezítették az oltást. A tűzzel érintett otthonokban jellemzően nem voltak füstérzékelők, holott ezek a készülékek már a tűz kezdeti fázisában megbízhatóan jeleznek, amikor még van idő cselekedni, az éppen meggyulladt tüzet eloltani, vagy kimenekülni és a tűzoltókat hívni.
A szén-monoxid-érzékelők hazai elterjedése ezzel szemben már sokkal kedvezőbb képet mutat. 2022-ben megyénk tűzoltói 37-szer vonultak szén-monoxid miatt. A gyilkos gázt 33 esetben telepített szén-monoxid-érzékelők jelezték. Az érzékelők terjedésének köszönhetően halálos baleset tavaly nem történt vármegyénkben, azonban 5-en szenvedtek valamilyen fokú mérgezést.
A szén-monoxid akkor jön létre, ha beltérben nyílt láng van és a tűz nem kap elég levegőt. Minden olyan fűtőeszköz és vízmelegítő forrása lehet a mérgező gáznak, amelynek látható, elérhető az égéstere. A tragédiák elkerülése érdekében gondoskodni kell az állandó és automatikus szellőzésről és érdemes egy szén-monoxid-érzékelőt is beszerezni.
Fotó: illusztráció, pixabay.com