A GDP 2 százalékát kitevő védelmi célú kiadások a minimális elvárást jelenthetik hamarosan a katonai szövetség tagállamai felé

– jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a német DPA hírügynökségnek adott, ma megjelent interjúja során.

Az egyeztetések még tartanak, ugyanakkor egyes országok elkötelezettek abban, hogy egyrészt a bruttó nemzeti termék két százaléka alatt egyetlen tagállam sem maradhasson a katonai költségvetés tekintetében, másrészt pedig ők még ennél is magasabb hozzájárulást szeretnének kiharcolni. 

A főtitkár szerint végleges döntés a következő NATO-csúcstalálkozón várható, melyre ez év július 11-12-én kerül sor a litván fővárosban, Vilniusban.

A minimum 2 százalékos, minden tagállamra nézve kötelező érvényű védelmi célú kiadásról 2014-ben döntött a NATO, 2024-es céldátumot jelölve ki ennek teljesítésére. Probléma ugyanakkor, hogy csak néhány tagállam érte el mostanáig ezt az értéket a nemzeti költségvetésében. Arra nem tért ki Stoltenberg, hogy melyek azok az országok, amelyek ennél is lényegesen magasabb katonai célú kiadásokat irányoznának elő.

Diplomáciai források szerint az Egyesült Királyság, illetve a kelet-európai szárnyból Lengyelország és Litvánia ezek az államok.

Utóbbi két ország esetében mindez az ukrajnai orosz invázióval áll összefüggésben, biztonságérzetük csökkent Moszkva agressziója következtében.

A másik oldalon Németország, Kanada és Belgium állnak, melyek ellenzik a 2 százalékos érték minimum küszöbként való megjelölését. 2022 -ben Berlin mindössze GDP-je 1,44 százalékát fordította katonai célokra, a 2 százalékos NATO célkitűzést pedig csak jövőre vagy 2025-ben érhetik el - írja az agenzianova.com. 

Magyarország a tervek szerint a 2023-as évben érheti el a 2 százalékos GDP-arányos védelmi költségvetést.

Fotó: spf.org