Az MTI beszámolója szerint a Kúria oldalára felkerült közlemény csak monogrammal említi a terrorcselekmény bűntette és más bűncselekmények miatt B. Gy. és társai ellen folyamatban lévő ügyben született végzést.

Végzésének indokolásában a Kúria kifejtette: a Fővárosi Ítélőtábla helyesen állapította meg, hogy a nem jogerős ítélettel kiszabott 17 évi szabadságvesztés magában hordozza a szökés, elrejtőzés veszélyét, az a tény pedig, hogy a terheltet időközben újabb, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt gyanúsítottként hallgatták ki, felveti a bűnismétlés veszélyét.

A vádlott ugyanakkor az eljárás során kifogástalan magatartást tanúsított – folytatták –, az idézéseknek eleget tett, és elérhető maradt akkor is, amikor nem jogerősen hasonló tartamú szabadságvesztést szabtak ki rá.

A bűnismétlés veszélyét pedig csökkenti a Kúria szerint, hogy Budaházy György újabb gyanúsítotti kihallgatására úgy került sor, hogy a jelenlegi eljárás alapját, valamint az újabb gyanúsítás alapját képező cselekmények között tíz év, majd a vádlott meggyanúsításáig az újabb ügyben további három év telt el.

A Kúria arra is rámutatott, hogy a letartóztatás indokoltságának időszakos felülvizsgálata során mindig behatóan vizsgálni kell, hogy az elérni kívánt célok a személyi szabadságot korlátozó enyhébb kényszerintézkedéssel elérhetők-e. Különösen irányadó ez, ha a büntetőeljárás jelentősen elhúzódik. Ezen nem változtat az sem, ha a terhelt az elhúzódó eljárásban nem végig áll a legsúlyosabb személyi szabadságot elvonó kényszerintézkedés hatálya alatt.

A kényszerintézkedés célja mindig az eljárás zavartalanságának biztosítása: az, hogy a vádlott az eljárásban ne szökjön meg vagy ne rejtőzzön el, illetve az eljárás alatt ne kövessen el újabb bűncselekményt

– mutatott rá a Kúria. Hozzátették: az eljárás extrém elhúzódása esetén tehát fokozottan érvényesül az elérni kívánt eljárási cél biztosítására még megfelelő legenyhébb, vagyis legkisebb szabadságkorlátozással járó kényszerintézkedés alkalmazásának követelménye. Ezeknek a veszélyeknek a kiküszöbölésére

a bűnügyi felügyelet alkalmazása ebben az ügyben megfelelő

– állapították meg.

A Népszava arról számolt be, hogy a terrorizmusért elítélt szélsőjobboldali Budaházy György hétfőn „végső elkeseredésében” éhségsztrájkba kezdett,

tiltakozásul a gyurcsányi terror-koncepció szerinti, ügyészi és bírsági visszásságokkal teli büntetőeljárás során hozott jogtalan ítélet, az ellene a normalitáspárti véleménye miatt az LMBTQ-lobbi nyomására indított újabb eljárás, jogtalannak tartott letartóztatása és a védekezéshez való jogának gyakorlását kizáró börtönviszonyai miatt.

A lap beszámolójában arra emlékeztetett, hogy Budaházy Györgyöt 2022. március 16-án ítélték 17 év fegyházra az úgynevezett Hunnia-per megismételt elsőfokú eljárásában. Tizenhat társával ült a vádlottak padján, először, még 2016-ban 13 év fegyházat kapott, de ezt az ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla 2018-ban hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására kötelezte a Fővárosi Törvényszéket.

2016-ban a Fővárosi Törvényszék azt találta bizonyítottnak, hogy

Budaházy György és társai az őszödi beszéd kiszivárogtatását követő események alatt indították el a Hunnia Mozgalmat, hogy tovább szítsák a feszültséget, aminek egyik jeleként akkori kormánypárti országgyűlési képviselők házaira dobtak Molotov-koktélokat.

Illusztrációs fotó: Pixabay