A törvény indoklásában azt írták, több európai ország különleges jogrendi szabályozása is időkorlátot szab a veszélyhelyzetre.
Erre, valamint arra figyelemmel, hogy

veszélyhelyzet alatt az alapvető jogokat korlátozó intézkedések meghozatalára is lehetőség van

indokolt a veszélyhelyzet Országgyűlés általi meghosszabbítására időkorlát megállapítása - érveltek az előterjesztők.

Orbán Viktor miniszterelnök május 24-én jelentette be, hogy a kormány az ukrán-orosz háború miatt háborús veszélyhelyzetet hirdet Magyarországon. Az Országgyűlés június 8-án november 1-jéig meghosszabbította a háborús veszélyhelyzeti intézkedéseket, azaz a különleges jogrendben alkotott szabályokat.
November elsejétől módosulnak az alaptörvény különleges jogrenddel kapcsolatos szabályai is: az alkotmány kilencedik, 2020 decemberében elfogadott módosítása szerint

a különleges jogrendnek csak három esete lesz: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet.

Az új alkotmányos szabályok szerint a kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében - a jelenlegi tizenöt nap helyett - harminc napra veszélyhelyzetet hirdethet. A most elfogadott törvény veszélyhelyzet Országgyűlés általi meghosszabbítására állapított meg időkorlátot.

Orbán Viktor miniszterelnök május 24-én jelentette be, hogy a kormány az ukrán-orosz háború miatt háborús veszélyhelyzetet hirdet Magyarországon. Az Országgyűlés június 8-án november 1-jéig meghosszabbította a háborús veszélyhelyzeti intézkedéseket, azaz a különleges jogrendben alkotott szabályokat.

Szavaznak a képviselők az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. október 24-én. Az első sorban Orbán Viktor miniszterelnök (k), Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (b) és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (j). MTI/Kovács Attila