A nemzetközi tudásszint-mérések szerint a magyar diákok eredményei hosszabb távon jelentősen romlanak, növekszik a gyengén teljesítők aránya, nem csökken az iskolát korán, végzettség nélkül elhagyók száma. Diákjaink problémamegoldó képességének szintje már a fejletlen országokéhoz közelít, az iskolai teljesítmények családi háttér általi meghatározottsága tekintetében pedig a világ legproblematikusabb országai közé tartozunk. Tudományos elemzések egybehangzó eredményei szerint a közoktatás eredményességének legfőbb meghatározó tényezője a pedagógus, és amint azt számos tény mutatja, a magyarországi pedagógusok helyzete különösképpen nehéz.
A pedagóguspályával kapcsolatos legsúlyosabb problémák
A pedagógusok helyzetével kapcsolatos problémákat számos tényező jelzi, ezek közül a leglátványosabb az, hogy mind kevesebb tehetséges fiatal választja a pedagógus-hivatást. A pályán levő pedagógusok koreloszlása folyamatosan eltolódik az idősebbek irányába. Bár a közoktatás egészére számított tanár-diák arány még nem jelez krónikus problémákat, egyes területeken (matematika, természettudomány) tanárhiány van. A nyugdíjba vonulók és a képzésben résztvevők arányából kiszámítható, hogy gyors beavatkozás nélkül a helyzet hamarosan kezelhetetlenné válik.
A pedagógus hivatás választását számos tényező befolyásolja, a jelenlegi magyarországi helyzetben az alacsony pedagógusfizetések jelentik a legfőbb problémát. Amikor egy fiatal pályát választ, érdeklődése mellett az egyik legfontosabb, mérlegelési szempont a várható kereset, a családalapításhoz és a biztos megélhetéshez szükséges jövedelem. Magyarországon a pedagógusok fizetése tartósan és egyre nagyobb mértékben elmarad az egyéb szellemi foglalkozásúak bérétől a KSH adatai szerint. Az utóbbi időszakban a pályakezdő tanárok jövedelme nem elegendő az értelmiségi életfeltételek biztosításához sem. A tanárok fizetése olyan távol áll más szellemi foglalkozásúak fizetésétől, hogy az kifejezetten taszító hatású. A 2021-es adatok szerint az alapfokú oktatásban dolgozó pedagógusok fizetése mindössze 66%-a, a középfokú oktatásban dolgozók esetében pedig 73%-a a szellemi foglalkozásúak átlagnak. Még nagyobbak a különbségek a pályakezdők esetében. A 25-34 éves korosztályban egy általános iskolai tanár fizetése átlagosan 50%-a, míg egy középiskolai tanár fizetése 51%-a a hasonló képzettségű, nem pedagóguspályán dolgozó fiatalénak (OECD adatok).
A pedagóguspálya helyzetének rendezésével kapcsolatos feladatok
Tehetséges fiatalok pedagóguspályára vonzása, pályán tartása, szakmai fejlődésének folyamatos támogatása összetett feladat. Vannak közvetlen, azonnali beavatkozást igénylő tennivalók, és vannak olyanok, amelyeken keresztül a pedagógusok eredményes működésének a feltételeit kell megteremteni, majd fenntartani. A legsürgetőbb ezek közül a pedagógusok anyagi megbecsültségének rendezése.
A pedagógusok társadalmi megbecsülésével kapcsolatos közvetlen feladatok: a fizetések rendezése és a bérek hosszútávú értékállóságának biztosítása
A diplomás fiatalokat négy évtizedig kell a pályán tartani, a fizetéseket ebben a perspektívában kell vonzóvá tenni. Egy tanárszak elvégzése egyaránt befektetés az egyén és a társadalom számára. A tanári végzettség jól konvertálható tudást jelent, és a pedagógusok könnyen találnak a tanárinál jövedelmezőbb állást. Számukra így a diplomaszerzés mint befektetés megtérül, a társadalom számára azonban a pályaelhagyás nehezen pótolható veszteséget jelent. A pedagógus diplomával rendelkező fiatalok pedagóguspályán tartása közérdek. Az ehhez szükséges anyagi eszközök nagysága eltörpül a pedagógushiányból fakadó, nemzetgazdasági szinten jelentkező károkhoz viszonyítva.
Minden további fejlődés előfeltétele a pedagógusok bérének az azonnali és jelentős megemelése. A jelentős azt jelenti, hogy a pedagógusfizetések néhány éven belül elérik az értelmiségi fizetések átlagát. Hosszabb távon a diplomás átlagfizetés és a pedagógus átlagfizetés viszonya határozza meg, hogy milyen képességekkel, felkészültséggel és motivációval rendelkező fiatalokat lehet a pályára vonzani. A kielégítő szint jelzése az lehet, ha a tanári szakokra többszörös túljelentkezés lesz, ami alkalmat ad a legkiválóbbak kiválasztására.
Az azonnali béremelés mellett hasonlóan fontos a bérek értékállóságának biztosítása, a hosszútávú garanciák megteremtése. A pedagógusfizetéseket csak olyan indikátorhoz érdemes hozzákapcsolni, amit a munkaerő-piaci helyzet alakít, nem pedig valamilyen önkényes döntés. Ilyen viszonyítási pont a nemzetgazdasági szinten számított diplomás átlagbér.
Az átlagos szint garantálása mellett a konkrét fizetéseket a mindenkori igényekhez igazodó finomhangolással kell beállítani.
A pedagógiai munka nehézsége számos környezeti tényezőtől is függ, amit a bérrendszer kialakítása során ugyancsak számításba kell venni. Kellően vonzó kompenzációval, a kereslet-kínálat függvényében kialakított bérpótlékokkal lehet biztosítani, hogy a hátrányos helyzetű régiók, iskolák is vonzóak legyenek a felkészült pedagógusok számára, és a hiányterületeken, szakokon is legyen kellő számú tanár.
A pedagóguspálya helyzetének rendezésével kapcsolatban egy további fontos feladat a hosszútávra szóló garanciák kiépítése, a bizalom megteremtése. Olyan társadalmi közhangulatot kell kialakítani, amelyben minden érintett tudja, hogy a szükséges béremelésekkel létrehozott anyagi biztonság tartósan fennmarad. Az alapvető törvényi feltételek mellett szükség van a pedagógusok jövőt formáló szerepének folyamatos bemutatására - írja a Magyar Tudományos Akadémia közleményében.