A Polt Péter beszámolóját ismertető, az MTI-nek szerdán megküldött ügyészségi közlemény szerint

tavaly 5,2 százalékkal, tíz év alatt pedig a harmadára csökkent a regisztrált bűncselekmények száma. ezen

Ezen belül

  • csökkent az élet elleni cselekményeké,
  • ugyanakkor nőtt többek között az embercsempészéseké.

A beszámoló

részletesen foglalkozik a korrupció kérdésével. Ezzel összefüggésben nem szabad megfeledkezni arról, hogy Magyarország korrupciós helyzetének szubjektív – percepciós, érzékelési felméréseken alapuló - megítélése korántsem azonos az objektív tényekkel. A korrupciót jelző objektív adatok azt mutatják, hogy Magyarország helyzete - az egészségügyi szektort leszámítva - nem tér el az Európai Unió tagállamaiban tapasztalható átlagtól

–  áll a parlamenti beszámolóban.

Az eljárások gyorsításával kapcsolatban a beszámoló kitér arra, hogy

2021-ben az ügyészség a vádemelések 74,5 százalékában büntetővégzés meghozatalára tett indítványt.

Ezekben az ügyekben a bíróság iratok alapján dönt. Az eljárásokat gyorsító eszköz a „mértékes indítvány” is, amikor az ügyészség konkrét javaslatot tesz a büntetésre, ha a vádlott az előkészítő ülésen beismeri bűnösségét és lemond a tárgyalásról. Tapasztalatok szerint az ilyen eljárások beismerésre ösztönzik a vádlottakat. Tavaly a bíróság csaknem tízezer vádlott beismerő vallomását fogadta el előkészítő ülésen – jelezte a legfőbb ügyész.

Az ügyészség munkájának megítélése szempontjából kiemelkedő mutató, hogy

tavaly a bíróságok a vádlottak 87,9 százalékát érintően minden tekintetben az ügyészi váddal egyező döntést hoztak

– hangsúlyozta.

Polt Péter beszámolója szerint

ahogy a korábbi években, továbbra is kiválóak az ügyészség nemzetközi kapcsolatai. Külön kiemelést érdemel az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) való együttműködés.

Évről évre folyamatosan kevesebb az OLAF-ajánlás, mindegyiket nyomozás követi, a magyar ügyészség az elmúlt félévtizedben az OLAF ügyek 67 százalékában emelt vádat.

Ez a szám kimagasló eredmény, hiszen közel a duplája a 35 százalékos uniós átlagnak.

Jó munkakapcsolatot sikerült kialakítani az Európai Ügyészséggel is. A nem csatlakozott országok közül eddig egyedüliként Polt Péter és az Európai Ügyészség főügyésze kötött együttműködési megállapodást – tartalmazza a beszámoló.

Polt Péter parlamenti beszámolójának legfontosabb megállapításait videóüzenetben is összefoglalta:

A Telex ugyanakkor cikkében arra emlékeztetett

a Transparency International januári felmérése szerint Magyarország az Európai Unió második legkorruptabb tagállama, de a 180-as világranglistán is csak a 73. helyen áll.

Júniusban a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) tette közzé a jelentését, amiben azt írták, Magyarország korrupcióellenes teljesítménye „globálisan elégtelen”.

Amint arról lapunk, a frisshirek.hu korábban beszámolt, az Európai Bizottság 3000 milliárd forintnyi összeget vonna el Magyarországtól az uniós pénzek felhasználása körüli visszaélések miatt.

Erre válaszul az Orbán-kormány tizenhét ígéretet tett, az ezek megvalósítását szolgáló törvényeket pedig már szeptemberben tárgyalni kezdték, és október 4-én meg is szavazták azokat, ezzel eleget téve a brüsszeli korrupcióellenes kéréseknek.

A mai hírek szerint Brüsszel időt adhatott a kabinetnek, sajtóértesülések szerint ugyanis az eredeti novemberinél hosszabb határidőt kapott Brüsszeltől a magyar kormány: december közepéig kell, hogy felszámolja a korrupciót.

Illusztrációs fotó: A Legfőbb Ügyészség székhelye, az „Igazságügyi Palota”. Forrás: Wikipedia