Egy héttel ezelőtt jelentették be: a 4iG és a magyar állam közösen veszik meg a Vodafone hazai cégét 715 milliárd forintért még pedig úgy, hogy előbbi 51 százalékos, míg utóbbi 49 százalékos tulajdonhányaddal fog rendelkezni.

Jászai most többek közt arról beszélt, több mint egy évvel ezelőtt kereste meg a Vodafone Group akvizíciós területének vezetőjét azoknak a piaci híreknek a hatására, hogy a vállalat egyes érdekeltségeit értékesíteni szeretné. Ez már csak azért is érdekes, mert a Vodafone a 444 ezzel kapcsolatos megkeresésére azt válaszolta: „A Vodafone-hoz érkezett a megkeresés a vásárlók részéről. Egyéb részletet nem hozunk nyilvánosságra a tárgyalásokról”.

Jászai elmondta, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel egyeztetett az üzlet megkötése előtt - mondta el az index.hu kérdésére. 

Példaként külföldi példákat állított, hogy ez más országokban is megszokott: a Telenorban a mai napig 54 százalékos a norvég állam tulajdona, a svájci Swisscomban 51 százalékos az állami jelenlét, a Magyar Telekom anyavállalatában, a Deutsche Telekomban pedig több mint 31 százalékos tulajdonrésze van a német államnak, míg az Orange-ban a francia állam pedig 23 százalékos részvényes.

Jászai véleménye szerint „egy vállalatot akkor lehet megvásárolni, amikor eladóvá válik, és sajnos nem akkor, amikor mi akarjuk, amikor számunkra a legalkalmasabb lenne. Márpedig ez ritka lehetőség a távközlési piacon”. – Ha az állam hitelből vásárolja meg a saját részét, akkor ezzel nem terheli közvetlenül a költségvetést, azaz nem vesz el senkitől azért, hogy ezt kifizethesse. Hosszú távon elmondható, hogy a Vodafone jövedelemtermelő képessége fedezni fogja a felvett hitel kamat- és tőketörlesztéseit. Maga a 4iG pedig elsősorban nemzetközi piaci finanszírozásból, hitelből, illetve kötvénykibocsátásból fedezné a rá esőrész kifizetését. Az akvizíció előkészítésével és a finanszírozás szervezésével kapcsolatban hónapok óta együtt dolgoznak a JP Morgannel.

Hogy az uniós versenyhatóság megindítja-e a vizsgálatát, ahogy az ilyen jelentőségű ügyleteknél megszokott? Egyelőre ezt még csak a Transparency International vetette fel.