Jelentős béremelés és szervezeti változások a bíróságokon

Tuzson Bence igazságügyi miniszter bejelentette, hogy a bíróságokon dolgozók jelentős béremelésre számíthatnak a következő években, a bírósági szervezet hatékonyságának növelése érdekében.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter rendkívüli sajtótájékoztatót tartott, ahol bejelentette, hogy megállapodás született az Országos Bírósági Hivatallal, az Országos Bírói Tanáccsal és a Kúria elnökével a bírósági szervezet működésének változtatásáról. A változtatások célja a bíróságok hatékonyabb működése, ami a magyar emberek számára gyorsabb és méltányosabb döntéseket eredményezhet.

A béremelés több lépésben valósul meg, 2027-ig. A jövedelmek három lépésben, 2025, 2026 és 2027 januárjában emelkednek. Ennek eredményeként a bírák jövedelme 48%-kal, a bírósági titkároké és fogalmazóké átlagosan 82%-kal, az egyéb bírósági alkalmazottaké pedig 100%-kal növekszik.

Az átlagos bírói jövedelem tekintetében eltérő adatok jelentek meg: az egyik forrás szerint 2,2 millió forint lesz, míg egy másik forrás 2 millió 250 ezer forintot említ. A bírósági titkárok és fogalmazók jövedelme 1,1 millió, illetve 1 millió 125 ezer forintra nő, az egyéb bírósági tisztviselők jövedelme pedig eléri a 850 ezer forintot.

Tuzson Bence elmondta, hogy a megállapodás előkészítése során találkozott a törvényszékek és az ügyvédi kamarák vezetésével, hogy megvitassák a bírósági szervezet és az ügyvédi hivatás szükségleteit. A miniszter megköszönte mindazoknak, akikkel találkozott, a sok szakmai véleményt, amely hozzájárult a megállapodás létrejöttéhez.

„Természetesen a bírói függetlenség tiszteletben tartása mellett” – mondta Tuzson Bence, aki szerint ezt jelenti a hatékonyság növelése. Az igazságügyi miniszter hozzátette, hogy csökkentik a bíróságok adminisztrációs terheit, és növelik az online jelenlétet. Vagyis mostantól nem kell feltétlenül személyesen megjelenni a bírósági tárgyaláson.

Az egyetemi oktatásban lehetővé teszik, hogy az egyetemi csoportok online bekapcsolódhassanak a bírósági tárgyalásba, hogy megismerhessék, hogyan működik a bíróság.

Tuzson azt is bejelentette, hogy átalakítják a cégalapítást, így ha valaki cégalapítás miatt bemegy egy ügyvédi irodába, már a bejegyző végzéssel távozhat onnan. A cégeljárás jelentős részben közigazgatási eljárássá válhat, bevezethető az automatikus döntéshozatal, ami nem igényli feltétlenül az emberi közreműködést.

A változások jelentős része 2026 januárjától lép életbe, ezért a jövő év komoly jogalkotási, törvényalkotási munkával fog telni.

A négyoldalas megállapodás nem aratott sikert a bírák körében, akik a függetlenségük megcsúfolásának tartják. A Magyar Bírói Egyesület (Mabie) és a Res Iudicata – Bírák a Társadalmi Tudatosságért Egyesület is tiltakozott a megállapodás ellen, hangsúlyozva, hogy a béremelés nem lehet a függetlenség feladásának ára.

A Kúria elnöke, Varga Zs. András, a munkatársaiért viselt felelősség miatt írta alá a megállapodást, bár a Kúria közleménye is utal arra, hogy nem értenek egyet az igazságügyi minisztérium módszereivel.

Korábban megírtuk, hogy legfeljebb 290 ezer forintot keres az igazságügyi dolgozók 60 százaléka, ezért jogosak az igazságügyi dolgozók béremelési igényei. Gulyás Gergely a november 14-i Kormányinfón már arról beszélt, hogy 2027 elejére akár 50 százalékkal is növekedhetnek a bírói bérek. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy az igazságügyben dolgozó nem bírák bérénél tragikus a helyzet, a bírói fizetést is indokolt megemelni, de attól működési problémák lennének, ha az Országos Igazságszolgáltatási Tanács helyén nem lenne emelés, itt arányosan nagyobbra készülnek.