Áder János új mérőszámot javasol a GDP helyett a fenntarthatóság mérésére

Áder János, a volt köztársasági elnök, a World Science Forumon mutatta be azt az új mérőszámot, amelyet magyar kutatók dolgoztak ki a GDP helyett, hogy pontosabban tükrözze a fenntarthatóságot és az emberi jólétet.

Áder János a budapesti World Science Forumon javasolta egy új mérőszám bevezetését, amely a GDP helyett jobban tükrözné a fenntarthatóságot és az emberi jólétet. Az új mérőszám három fő indikátorból áll: fenntarthatósági GDP, fenntarthatósági teljesítmény keret indikátor, és GDP-n túli jólléti mutató.

A fenntarthatósági GDP célja, hogy láthatóvá tegye a GDP-ben eddig rejtett, gyakran negatív társadalmi és gazdasági költségeket, valamint mérje a gazdasági teljesítmény fenntarthatóságát. A fenntarthatósági teljesítmény keret indikátor a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás sajátosságait mutatja be, amelyek a GDP mérésében nem tükröződnek. A GDP-n túli jólléti mutató pedig a társadalmi jólét szintjén értelmezi a fenntarthatósági fordulatot az egyes országokban.

Áder János hangsúlyozta, hogy az új módszer segít eltüntetni a GDP „vak foltjait” és támogatja a hatékonyabb szakpolitikai döntéshozatalt. Az új mérőszám részleteit Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára fogja ismertetni.

A fórumon elhangzott, hogy a GDP elavult, és nem ad valós képet a gazdaság és a társadalom kapcsolatáról, ezért szükség van egy új, integrált mérőeszközre. Az ENSZ és az Európai Unió is célként tűzte ki egy ilyen eszköz kidolgozását. Az új rendszernek egyszerre kell rugalmasnak, standardizáltnak, tudományos megalapozottságúnak és pragmatikusnak lennie.

Az új szisztémát magyar kutatók, köztük a Magyar Tudományos Akadémia és a Makrónom Intézet közreműködésével alakították ki. Az új mérőszám célja, hogy a gazdasági és politikai döntéshozóknak releváns tudást nyújtson a beavatkozási irányokról, és lehetővé tegye a fenntarthatósági fordulat mérésének standardizálását az országok sajátosságai közötti különbségek elismerése mellett.

Áder János kiemelte, hogy a GDP nem méri a fenntarthatóság szempontjából releváns tényezőket, mint például a vízszennyezést, a termőföld degradációt, a biológiai sokféleség csökkenését, az erdők pusztítását és az óceánok túlhalászását. A szeptemberi ENSZ-csúcs értékelése szerint a jelenlegi tempó alapján több mint hatvan évre lenne szükség a fenntarthatósági célok eléréséhez. A módszer megmutatja, mekkora lenne a gazdasági teljesítmény a fenntarthatóság mellett, és biztosítja a megtermelt javak és szolgáltatások fair elosztását.

Ez a módszer segít eltüntetni a GDP vak foltjait

– összegezte Áder János.