Európai és nemzetközi reakciók a közel-keleti konfliktusra
A közel-keleti helyzet súlyosbodása miatt számos európai ország és nemzetközi szervezet rendkívüli üléseket tartott, hogy értékeljék a helyzetet és meghozzák a szükséges intézkedéseket.
Olaszország reakciói
Giorgia Meloni olasz kormányfő azonnali nemzetbiztonsági ülést tartott a közel-keleti konfliktus súlyosbodása miatt. Az ülésen részt vett Antonio Tajani külügyminiszter, Guido Crosetto védelmi miniszter és Antonio Mantovano államtitkár, valamint Luca Ferrari, Olaszország izraeli nagykövete és más titkosszolgálati vezetők és diplomáciai tanácsadók.
A kormány képviselői elítélték Irán Izrael elleni támadását, és tűzszüneti megállapodást, valamint az izraeli túszok szabadon engedését sürgették. Róma azt is szorgalmazta, hogy az ENSZ mérlegelje a térségbeli Unifil békefenntartó misszió mandátumának megerősítését a Libanon és Izrael közötti határ védelmének biztosítására.
Antonio Tajani külügyminiszter kijelentette, hogy Olaszországban a lehető legmagasabb biztonsági készültség van érvényben, és minden szükséges lépést megtettek az esetleges terrorista támadások megelőzésére.
Róma rendőrparancsnoka betiltotta az október 5-re tervezett palesztinbarát tüntetést, amely a Hamász terrorista szervezet egy évvel ezelőtti Izrael elleni támadására akart emlékezni.
Nagy-Britannia intézkedései
Sir Keir Starmer brit miniszterelnök aggodalmát fejezte ki a közel-keleti helyzet miatt, és felszólította a Libanonban tartózkodó brit állampolgárokat a haladéktalan távozásra. A brit kormány repülőgépet bérelt a brit állampolgárok evakuálására Libanonból, és a brit külügyminisztérium bejelentette, hogy szükség esetén a brit királyi légierő is készenlétben tart repülőgépeket és szállító helikoptereket.
John Healey brit védelmi miniszter köszönetet mondott a brit katonáknak az iráni támadás elhárításában való részvételükért, és kijelentette, hogy London maradéktalanul támogatja Izrael jogát arra, hogy megvédje az országot és lakosságát a fenyegetésektől.
Magyarország lépései
Orbán Viktor magyar miniszterelnök rendkívüli nemzetbiztonsági ülést tartott a közel-keleti helyzet miatt, amelyen többek között Szíjjártó Péter külügyminiszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf védelmi miniszter és Rogán Antal miniszter is részt vett. A kormány a térségben tartózkodó magyar állampolgárok biztonságáról gondoskodik, és a majdnem 500, Izraelben ragadt magyar állampolgár hazahozásán dolgozik.
Nemzetközi reakciók
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tart az Izrael elleni iráni rakétatámadás miatt, amelyet Franciaország és Izrael kezdeményezett. Danny Danon, Izrael ENSZ-nagykövete szerint az iráni rakétatámadás bizonyítja, hogy Irán új elnökének „mosolyoffenzívája” mögött nincs valós szándék. Amír Iraváni, Irán ENSZ-nagykövete önvédelmi akciónak minősítette a rakétacsapást.
Joe Biden amerikai elnök megismételte, hogy az Egyesült Államok minden támogatást megad Izrael számára, és Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter telefonon egyeztetett Yoav Gallant izraeli védelmi miniszterrel a következő lépésekről. A Pentagon szóvivője szerint az amerikai törekvések arra irányulnak, hogy elkerüljék a további eszkalációt, és a katonai vezető diplomáciai rendezést sürgetett.
Gazdasági hatások
Az iráni rakétatámadás hírére azonnal megemelkedett a kőolaj jegyzési ára, ami szinte biztosan érezhető lesz a hazai kutakon is. A Brent kőolaj hordónkénti ára 75 dollárra ugrott fel, ami 8 százalékos emelkedést jelent. A drágulás hatása várhatóan már a héten meg fog jelenni az üzemanyagok hazai kiskereskedelmi áraiban is. A nyersolaj árának további változása nagyban függ az iráni támadásra adott válaszlépésektől.